SlideShow Pro
  • Photo Title 1
  • Photo Title 2
  • Photo Title 3
  • Photo Title 4
  • Photo Title 5
SlideShow Pro Module v2.0 by JT
Kiállítások
képek
falusielet.jpg
Névnap
Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.
Naptár modul
<-  Október 2017  ->
HK SzCs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

Ma van az év 290. napja Szökőév? - Nem! -
Hétköznap/hétvége: Hétköznap

Idő: 06 óra, 00 perc.
Internetidő: 208 (Swatch)
Időszámítás: Nyári
Horoszkóp:
Mérleg (szeptember 23. - október 22.)
Leirások

Hogyan készíthet fotóiból festményhatású képeket,
a Corel Painter Essentials ingyenes demójával

A Painter Essentials 60 napig(!) ingyenesen használható változatával, számtalan stílusban alakíthatja át digitális fotóit, melyek aztán a folyamat végén egészen valósághű festménynek tűnnek. A program kezelése igen egyszerű, és a megvásárlása nélkül, a 60 nap alatt is bőven van idő, hogy néhány látványos képet készítsen.

Tipp: Kitűnő ajándék ötlet! A postershop.hu-n megrendelheti az Ön által átalakított kép festővászonra nyomtatását, így a megtévesztésig élethű festményt készíthet egy egyszerű fotóból.
 

 

 

 

 

 

Bővebben >>>>>>

 

  www.olympus.hu/cameras/

 

 

 

Javítás és Bemutatóterem.
OLIMPUS fényképezőgépekről.
...........................................................................

A digitális fotózás mühelytitkai 2006
Keating, Richard - Enczi Zoltán

dó: RAINBOW-SLIDE KIADÓ
Oldalak: 192
ISBN: 9638666617
Nyelv: MAGYAR

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az új évezred elsõ éveiben a fotózás új dimenziókat kapott. Már mindenki számára elérhetõ az, amit eddig csak a NASA vagy a titkosszolgálatok használhattak. Ez az eszköz nem más, mint a komoly minõségre képes digitális fényképezõgép. Aki kipróbálta a digitális csodákat, tudja, hogy ez a technika mind a kreativitás, mind a kisérletezés terén felülmúlja analóg elõdjeit. Egy ilyen felszereléssel fotózó amatõr sokkal rövidebb idõ alatt, kisebb nehézségek árán megtanulhat profi módon fényképezni. Lépjünk be mi is a vizualitás mélyebb vizeibe, és sajátítsák el Önök is a digitális fényképezés alapfogásait.
Kiadónk számára fontos, hogy a technikai információkat is közérthetõ nyelven nyelvan jutassa el olvasóihoz. Épp ezért e könyv - és a sorozat bármely tagja - nem csupán a profik, hanem a laikus amatõrök számára is érthetõ nyelven íródott. Reméljük kiadványunk ilyen szempontból is elnyeri tetszésüket.


 

 

 

 

 

Steiner Gábor - Fények és árnyékok

Fotóművészet - Tárgyfotó
2011. január 27. csütörtök, 23:57



A csendélet a festészetnek mindig kedves témája volt. Az évszázadok során képek ezrei születtek, dolgozták fel, oldották meg, az egymás mellé helyezett különböző tárgyak együtteseinek síkban való ábrázolását. Ezt a hagyományt később a fotográfusok is folytatták. Ez még "natura morte" vagyis a csendélet, az önmagáért való szépség, megejtően idillikus világa.

*********************************

Portré fotózás jótanácsok

 


Nem kell profi fotósnak lenni ahhoz, hogy jó portréfelvételt készítsünk. Elég, ha odafigyelünk pár apró részletre a család, barátok, vagy modellek fényképezésénél. Nem kell hozzá drága csúcs modell, elég egy kompakt fényképezőgép is. Senkinek sem árt, ha megfogadja a szakavatottak tanácsát, hogy hogyan lehet a felvétel igazán jó. Mire kell odafigyelnem?

 

 

 

Kezdjük talán a három legfontosabb alapelvvel.
Téma - Határozzuk meg, hogy mi a fotó témája?
Kiemelés - Körvonalazzuk a témát, jól elhatárolva a környezettől.
Egyszerűsítés - Egyszerűsítsük a kompozíciót, hogy semmi ne vonja el a figyelmet a témáról.

Ahhoz, hogy igazán jó képet készítsünk vizsgáljuk meg ezt a három alapelvet részletesebben. Ne hanyagoljuk el az apró fogások fontosságát. Még exponálás előtt választ kell találnunk az alapelvekben feltett kérdésekre.

 

 

 

 

 

 

 

1. Mi a témám?
A téma az a személy, akit le szeretnénk fotózni. Ez a válasz így túl egyszerű lenne, úgyhogy ássunk kicsit mélyebbre! A téma nem csupán egy személy, hanem egy hangulat, egy számunkra fontos érzés, amivel szeretnénk megtölteni ezt a felvételt és amit viszont szeretnénk látni az elkészült fényképen is. Fontos, hogy a modell is részt vállaljon a felvétel elkészítésében, legyen nyugodt és ellazult, próbáljon meg tökéletesnek mutatkozni, hogy a legelőnyösebb arcát örökíthessük meg.

2. Hogyan helyezzük a témát a figyelem középpontjába?
A legjobb, ha a felvételezett személy teljesen a kép központjában áll, a fej és a vállak töltsék ki teljesen a keretet. Meg kell találnunk a megfelelő távolságot a kamera és a modell között. Kísérletezzünk a különböző beállításokkal, koncentráljunk a témára. A képen pontosan az a beállítás lesz látható, amit a keresőben látunk. Alkossuk meg a kompozíciót. Ajánlott portré felvételezéshez a közepes tele zoom használata 85mm-135mm között, minél nagyobb fényerővel.

3. Hogyan egyszerűsítsem le a témát?
Ha megvan a téma és a beállítás, vizsgáljuk meg a hátteret. Ezt a nagyon fontos lépést sok amatör fotós hagyja figyelmen kívül. Ne higgyük azt, hogy a jó portré elkészítése izgalmas hátteret kíván. Gyakran láthatunk a modell mögött különböző "kallódó" tárgyrészleteket, fákat, ablakkeretet, egy belógó szekrényajtót. A válasz: Távolítsuk el a zavaró tényezőket! Törekedjünk egyszerű, lehetőleg pasztelles háttér kialakítására. Válasszunk egy sima falfelületet, vagy akasszunk fel egy egyszínű anyagdarabot a modell mögé. Kerüljük a csíkos, kockás vagy nagymintás háttereket!

 

 elkészítéséhez! Van azonban még egy rendkívül fontos tennivaló: fel kell készíteni a modellt a fotózásra.

Fontos, hogy a felvételezett személy jól érezze magát a bőrében. A kamera közelsége gyakran gátlásokat okoz, amelyeket nem mindig könnyű leküzdeni. A modell viseljen valami számára előnyös öltözéket, a haja legyen rendezett. Akár alkalmazzon egy jó sminket az arcán. Érezze magát szépnek és izgalmasnak és erről gyözzük is meg őt. Adhatunk akár mi is öltözködési tanácsokat, szem előtt tartva azt, hogy mi mutatna legjobban a képen és mi áll legjobban a modellnek. Mivel a portrén a figyelem középpontján az ARC és a KIFEJEZÉS áll, válasszunk inkább minél sötétebb öltözéket. Általában jobb a hosszú ujjú felsőrész, mint a rövid. Figyeljünk a nyakra is, egyes hölgyeknek kifejezetten előnyös a garbó, másoknak a széles gallér. Ha megfelelő az öltözék és egyszerű a háttér, akkor sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen csak a témára kell koncentrálnunk. Még egy tipp a színre vonatkozóan: Ha a modell szeme világoskék vagy zöld, válasszunk ugyanilyen színü felsőruházatot! Ezzel jobban kiemelhetjük a szemeket! Ha olyan hölgymodellről van szó, aki élénkpiros rúzst használ, ajánlott a hasonló színű pulóver vagy blúz viselete. Minden esetben figyeljünk arra, hogy a háttérszín és a modell öltözete illeszkedjen egymáshoz. Keresse a harmóniát és ne a kontrasztot!

Most Ön és a modell készen állnak a fotózáshoz. Használjon nagy fényérzékenységű filmet - szabadtéri fényképezéshez 200, zárt helységben ISO 400-as film ajánlott. Ilyen filmérzékenységgel ugyanúgy készíthet vakuval vagy akár anélkül kiváló felvételeket. Vakuval történő fotózáshoz állítsa a modellt pár lépéssel a háttér elé, hogy csökkentse a háttér árnyékát.

A legtöbb portré inkább függőleges, mint vízszintes kameraállásból készül - így nagyobb hangsúlyt fektethetünk a témára és kevesebbet a környezetre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legutolsó lépés: Folyamatosan figyeljünk arra, hogy a modell nyugodt maradjon és természetesen hasson a kamerával szemben. Ha lehet, ültessük őt székre. Amennyiben áll, kérjük meg, hogy forduljon kissé oldalra, majd fordítsuk a vállát és a fejét a kamerával szembe. Ettől még finomabb lesz a beállítás. Sokan görcsösen állnak a kamera előtt. Kérjük meg, hogy engedje le a vállait, vegyen mély lélegzetet, nyalja meg a száját és maradjon nyugodt és természetes. Ne bíztassuk nagy mosolyra, mert ez a legtöbb esetben kényszeredett lesz. Ezzel szemben bíztassuk, hogy egy kicsit mosolyogjon, vagy sugározzon mosolyt a szemével. Ez inkább vezet lenyügöző eredményhez.

Ha a modell áll, gondoskodjunk arról, hogy fogjon valamit a kezében. A kezek állása gyakran elronthatja az egész beállítást. Foglalja le a kezeket, adjon a modellnek egy könyvet, virágot vagy bármilyen kisebb tárgyat.

Fordítsunk különös figyelmet arra, hogy a kép igazán jól sikerüljön. Szánjunk rá időt és lőjünk el akár több tekercs filmet, észre fogjuk venni, hogy lesz modell, aki egyre nyugodtabb és lazább egy kis idő után, ahogy megszokja a kamera jelenlétét.

Jó portré fotózást!


 

Facebook
Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com
Címlap

Népszerű

Digitális magazin

 

Forrás >>>
Digitális magazin ≠ PDF
Ha azt mondom, hogy “digitális magazin”, akkor mi jut róla rögtön az eszébe? Egy böngészőben is megnyitható, lapozható PDF tartalom vagy egy tableten olvasható magazin, amiben vannak animációk, videók, galériák? Ha a második, akkor Ön nyert! A “digitális magazin” kifejezés ugyan nem olyan régen van a köztudatban, viszont sajnos sokan nem tudják pontosan, hogy mit is jelent vagy téves információi vannak vele kapcsolatban. Ez ugyanis egy olyan szoftveresen előállított digitális kiadvány, amely elektronikus eszközön (tablet) publikálódik és kihasználja annak előnyeit és technológiai lehetőségeit. Ehhez a definícióhoz még az is hozzá tartozik, hogy a digitális magazinok kizárólag tableten érhetők el. Igen, és innen kezdődnek a félreértések! Sok esetben belefuthatunk olyanba, hogy digitális magazinnak nevezett kiadványt okostelefonra is le tudunk tölteni. Nos, ezek nem digitális magazinok, hanem az esetek nagy többségében PDF file-ok vagy PDF-ből generált egyedi megoldások.
Az olyan kiadvány, amely előbb megjelenik nyomtatva (újság, magazin, könyv, stb.), majd azt egy az egyben publikálják valamilyen digitális felületen (okostelefon, tablet, PC), az nem digitális magazin! Ezt úgy is nevezhetnék, hogy a sima print anyagot digitalizálják, viszont mivel minden kiadvány szoftveresen állítódik elő, ezért ez inkább egy digitális kiadása (digital edition) a nyomtatott verziónak. Semmivel sem nyújt többet, csak éppen egy tableten vagy okostelefonon nézzük.
Egy digitális magazinban vannak animációk, interaktív megoldások, média tartalom kezelés (pl.: audio/videó), reagálnak az ujjunkkal végzett gesztusokra (gesture), stb. Itt meg kell említeni még az online magazin fogalmát is, mert ezzel is szokták keverni. Az online magazin lényegében egy weboldal, ami hírportálszerűen működik. Szóval ezzel se keverjük össze a digitális magazint!
A digitális magazinok piacának története 2010-ben indult. Az Apple alapító-vezérigazgatója, Steve Jobs 2010. január 27-én a San Franciscó-i Yerba Buena Arts Centerben mutatta be az új informatikai eszközt, az iPadet, melynek forgalmazása végül 2010. április 3-án kezdődött el. Az iPad történtetét innentől kezdve már nem kell bemutatni, ahogyan a rá optimalizált alkalmazások ugrásszerű növekedését sem. E-könyv olvasók voltak már ekkor is, hiszen az Amazon 2007-ben mutatta be a Kindle-t, de olyan újságok, magazinok vagy könyvek, amik színesek, és legfőképpen interaktívak lettek volna, azok csak az iPad, illetve az Android alapú tabletek elterjedése után kezdtek megjelenni. Ez várható is volt, hiszen egy digitális magazinban elég nagy a potenciál.
Az Adobe is a 2010-es MAX konferencián jelentette be a saját digitális magazint készítő és kezelő rendszerét, a Digital Publishing Suite-ot, mely csak 2011 első felévében indult útjára, tehát eléggé gyerekcipőben jár ez az iparág, viszont rohamosan fejlődik!
Persze ilyenkor okkal merül fel az a kérdés, hogy mi szükség van erre, hiszen ott vannak a jól bevett és megszokott újságok, magazinok, könyvek. Egy nyaralás, vagy utazás során általában 1 újságot/könyvet viszunk magunkkal, viszont a tabletünkre több magazint és könyvet is letölthetünk, csak a tárhelyünk szabhat határt. A digitális mivoltjuk lévén csak a kreativitás szabhatja meg, hogy milyen interaktív elemekkel tűzdeljük tele, ami fokozza az olvasási élményt. Egyes cikkek esetében egy sima fotó helyett sokkal látványosabb és gazdagabb megoldás, ha galériával, videóval vagy hanggal, esetleg valamilyen animációval próbáljuk szemléltetni a leírtakat.
Készítettem egy összehasonlítást, ami bemutatja, hogy milyen előnyei és hátranyai vannak egy digitális magazinnak és egy hagyományos, nyomtatott sajtóanyagnak.
 

 

 
Jól látható, hogy számos előnye van egy digitális magazinnak a hagyományos nyomtatott verziójával szemben. Ezeket az előnyöket viszont ki is kell használni annak érdekében, hogy egyik magazin különbözni tudjon a másiktól. Itt már komoly harc folyik. Ahogy említettem, az Adobe 2010-ben jelentette be a saját DPS rendszerét, ami azóta egy komoly viszonyítási alapnak számít a keretrendszer fejlesztés területén. Persze sokan próbálkoznak egyedi rendszerekkel, amik között vannak jók és kevésbé jók. De hogyan is készülnek a digitális magazinok?
Az alap gondolat az, hogy egy kiadványszerkesztő szoftverben (Adobe InDesign, Quark XPress, stb.) készül el a tartalom, ott állítják be, hogy milyen tájolású legyen (álló vagy fekvő, esetleg mindkettő), és itt szerkesztik hozzá az összes olyan interaktív és animációs elemet, amivel jobbá, látványosabbá és szemléletesebbé tehetjük a magazint. Ezt mind egy felhő alapú szerverre exportáljuk, majd pedig onnan a Newsstand vagy az azon kívül lévő magazin alkalmazás tölti le a teljes tartalmat. Ezt az eljárást alkalmazza az Adobe és a Quark is. Ezen kívül vannak még egyedi fejlesztésű online keretrendszerek is, amik esetében minden online történik, a tartalom előállításától a publikálásig minden.
Mindenki igyekszik a saját elgondolású rendszerét megalkotni. Online téren a legkomplexebb talán a Triobo, illetve a Roudly Tablet Planet szolgáltatása is komoly alternatíva lehet. Az animációk, interakciók tárháza szinte végtelen, ezeket használják a legtöbbet:
  • Képgaléria
  • Audió/videó lejátszása helyben vagy külső linkről
  • Külső oldalakra való linkelés
  • Megosztás, közösségi oldalak integrálása
  • Kérdőívek, űrlapok
  • Mozgó animációk, 3D tartalmak, online térképek
  • PowerPointból vagy Keynoteból jól ismert áttünési effektek
  • HTML5/CSS3 animációk megoldások
Ha ezeket a lehetőségeket okosan és ésszerűen használják, akkor egy digitális magazin piacvezető tud lenni a saját kategóriájában. A designt még nem említettem, de természetesen az is hozzájárul egy magazin sikeréhez. Itt ugyanis a tartalom mellett a második legfontosabb tényező a design. Láttam olyan magazint, ami szinte cikkenkét zsúfolta össze az összes extra funkciót, és ezért egy animáció orgia volt….nem is volt élvezetes olvasni. A digitális magazinok több mint 90%-a esetében egy adott cikk tartalma alulról felfelé swipeolással (húzással) történik, míg egy következő, vagy előző cikk jobbról balra vagy balról jobbra húzással. Az egy, kettő vagy három ujjas koppintásnak vagy húzásnak is megvannak a maguk funkciói, ez beállítás kérdése. Ilyen olvasási metódussal igazán egyedi és látványos designt lehet kialakítani szép tipográfiával, letisztult grafikai elemekkel, és a kellő helyen alkalmazott animációkkal.
Az emberek pedig vevők az ilyenre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az MPA legújabb kimutatása, amit az USA-ban végeztek, és ami jól látható módon mutatja be, hogy merre is tart ez az iparág. A sok adat közül kiemelnék párat, ami hasznos lehet:
  • A digitális magazin olvasók többsége 25–34 év közötti
  • Idénre 129 millió, 2015-re 143.2 millió, 2016-ra 154.5 millió tablet tulajdonossal számolnak
  • A tablet tulajdonosok 10%-a naponta, 13%-a hetente legalább egyszer és 17%-a havonta 1–3 alkalommal olvas digitális magazint. A 40%-a havonta egyszer biztosan olvas digitális magazint
  • Az elmúlt 1 évben több mint 64 millió (magazin) lapszám letöltés volt, kb. 300.000 naponta!
  • A megkérdezettek 63%-a igazságosnak vélte a magazinok árazását
  • 80%-uk a magazin letöltése után végzett valamilyen interakciót, például felkereste a magazin weboldalát vagy közösségi oldalát, esetleg ajánlotta valakinek.
  • 56%-uk otthon, 43%-uk pedig egyéb helyen olvas digitális magazint
  • 48%-uk kihasználja az interaktivitás adta lehetőségeket
A számokból jól látszik, hogy mennyire fogékonyak az emberek erre az új fajta olvasási szokásra, és haladnak a korral. Sajnálatos viszont, hogy ilyen jellegű kimutatás nem készült még Magyarországra nézve és európai szintű sem nagyon van. A nagy kiadók valamiért nem merik még ezeket a számokat nyilvánosságra hozni, ha pedig valaki saját maga készít ilyen felmérést, azt szinte lehetetlen megtalálni. Van egy tablet használati statisztika, amit az eNET készített a 2013. november és 2014. március közötti időszakra nézve:
  • A megkérdezettek 15%-a olvas könyvet, újságot a tabletjén
  • A tablet tulajdonosok közel kétharmada (62%) aktív kereső, 10% tanuló, 9% pedig nyugdíjas
  • A tabletről internetezők 35%-a 18 és 29 év közötti, 27%-uk pedig a harmincas éveiben jár
Megemlítenék még egy érdekes elemzést Kanadából, a Magazines Canada jóvoltából (2011–2013-as kimutatások):
  • A kanadaiak által használt tabletmárkák 45%-a Apple iPad, 16%-a Blackberry, 13%-a Samsung
  • A tablet használat 2011 januárjában 3%, 2012 januárjában 10%, 2013 januárjában 21% volt.
  • Tablet aktivitás tekintetében a magazinok olvasása vezet 38%-kal, utána jön csak az e-mailek olvasása 33%-kal, a böngészés 32%, és a játék 29%
  • Délután 5 és este 11 óra között használják a leginkább a tabletet
  • A digitális magazint olvasók 46%-a 30 percet vagy annál több időt fordított a magazin olvasására
  • A 40%-uk szerette az interaktív megoldásokat (videó, galéria, stb.)
  • 46%-uk relevánsnak, egyedinek és érdekesnek találta a magazinban lévő hirdetéseket
A kérdés megint felmerülhet. Ha ilyen ütemben és iramban fejlődik ez az iparág, akkor mi lesz a hagyományos kiadókkal, mi lesz a könyvekkel, a nyomtatott újságokkal, mi lesz a hirdetőkkel, egyáltalán mi lesz ezzel az egésszel? Szinte negyedévente hallani, hogy nagy múltú nyomdák szűnnek meg, hogy egyre kevesebb újságot tudnak a kiadók értékesíteni, és ki tudja, hol lesz ennek a vége.
Az biztos, hogy az a kiadó/nyomda, aki nem képes lépést tartani ezzel az új hullámmal, az halálra van ítélve akár könyvekről, akár digitális magazinokról van szó. A nyomtatott tartalmak biztosan nem fognak eltűnni még egy jó darabig, viszont ha a kiadók nem kezdik el párhuzamosan kiadni a saját készítésű magazinjaikat/újságjaikat/könyveiket digitális magazinként vagy e-book-ként, akkor nagy gondban lesznek. Szerencsére ezt már sokan felismerték és párhuzamosan jelentetik meg a kiadványaikat, ahogy azt más külföldi kiadó is teszi. Erre van pár jó példa a külföldi és a hazai piacon is.
Először vegyük a külföldi piacot. Az amerikai Scripd weboldalán havi 8.99 dollárért korlátlan mennyiségben lehet olvasni a több mint 40 millió könyv és dokumentum közül! Az Amazon Kindle Unlimited néven bevezette a korlátlan olvasási előfizetési csomagját havi 10 dollárért! A könyveket Kindle-olvasón kívül táblagépen, számítógépen vagy okostelefonon is lehet olvasni a Kindle alkalmazás telepítése után. Az Apple is bejelentette, hogy 2014 őszétől már 6 emberrel megosztható az egyszer megvásárolt könyv, film vagy alkalmazás. Ez az egész olyan, mint például a Netflix filmes vagy a Spotify zenés szolgáltatása. Hazai példát is említethetünk. Ők a Publio kiadó, akik a self publishing területén érdekeltek. 2013 novembere óta gyűjtik az eladási és értékesítési adataikat, (a teljes kimutatás megtalálható apublio.hu oldalon) melyek közül néhány igen figyelemreméltó:
  • Kiadott könyvek (digitális és nyomtatott egyaránt): 2013 novemberében 454 db, 2014 júniusában 598 db
  • Értékesített könyvek (digitális és nyomtatott vegyesen): 2013 novemberében 3301 db, 2014 júniusában 7630 db
Ez az egy út van jelenleg. Ha pedig interaktív az adott digitális magazin, akkor az még több olvasót hoz magával, és az ügynökségek/hirdetők is több figyelmet fordítanak majd rá, aminek szintén meglesz a jótékony hatása.
Egy szintén friss szakmai vélemény szerint a cégvezetők kezdenek elfordulni a Facebook-marketingtől, mert úgy érzik, hogy a befektetett munka és pénz nem hozza vissza azokat az eléréseket, amiket elvárnának. A folyamatosan átdolgozott algoritmus miatt sokkal több a munka egy-egy ilyen poszttal vagy hirdetéssel, mint korábban. Itt a Google-t azért nem említem, mert a Facebook sokkal jobban targetált, hiszen sokkal több és részletesebb információ áll a rendelkezésére a felhasználókat illetően. Ha megvizsgáljuk a digitális magazinokat, akkor ez a targetáltság itt még koncentráltabb, hiszen míg egy weboldalra bármikor rátalálhat az ember, addig egy adott témájú digitális magazinra már szinte csak akkor, ha konkrétan érdekli az a téma és rákeres egy App Store-ban, Google Playen vagy a Windows Store-ban, hiszen ezek vagy alkalmazásként vagy a Newsstandben szerepelnek. Persze itt is lesz olyan olvasó, aki valamilyen egyéb ok miatt tölti majd le az adott magazint, de ennek a százaléka igazán elenyésző lesz, így biztosak lehetünk benne (mint hirdetők), hogy adott digitális magazinban elhelyezett hirdetésünk ténylegesen olyan emberekhez jut el, akik felé szólni akarunk, akik a tényleges célcsoportunk!
És ha már a jövő latolgatásánál tartunk, ne feledkezzünk meg a Fuji Xerox műhelyében 2012-ben elkészült színes, összehajtható e-papírról, amely színes képet tud megjeleníteni – színes kijelző nélkül! Lehet, hogy idővel nem tableten, hanem ilyen e-papíron olvassuk majd a legfrissebb híreket vagy a kedvenc magazinunkat!

Módosítás: (2014. szeptember 23. kedd, 19:29)

 
Szavazások
Melyik cikk volt szimpatíkus Önnek?
 
fotó

 Az Indesign fotóklub tagjai szivesen vállalnak kreatív jellegű fotózást és filmezést is. Esküvők, tárgyfotózás, modellfotózás, portfóliókészítés, stb.

.

Megbeszéljük.

 

 

 

 

 

 

 

 

201110287650

 

 

Videóvágás Photoshop-ban?


Hírek - Technikai hírek

2012. március 13. kedd, 08:30

Egy igazi érdekesség látott napvilágot az Adobe boszorkánykonyhájából. Közzétettek egy videót, melyet teljes egészében a Photoshop következő generációjával vágtak és szerkesztettek. Miért kell a legnépszerűbb képfeldolgozó szoftverbe mozgókép editálási lehetőség?Az Adobi igen komolyan gondolja a videós tartalmak fontosságát és meglévő filmfeldolgozó szoftverein túl, mint pl. Premier, After Effects már a Photoshop-ot is komolyabb szerkesztési tudással ruházza majd fel. Ez azért annyira nem meglepő, hiszen még a RAW fényképek kidolgozására szánt digitális sötétkamra, azaz Lightroom legújabb 4-es verziójában is továbbfejlesztett videó editálást kapunk.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem a Premier Pro-t fejlesztik inkább, az Adobe részéről Bryan O’Neil Hughes beszélt:”Manapság a videókat fotográfusok készítik…tényleg mindenki. Nem csak az 5D MK II változtatta meg a DSLR-ek alapvető felhasználását, egyre több kompakt kamera és telefon rögzít jó minőségű videót, ráadásul HD felbontásban. A kutatásaink alapján az alábbi mondatok hangoztak el; ”A Photoshopot szeretném videóhoz is használni”, ”olyan szoftverkörnyezetre, rendszerre van szükségem, amit átlátok és megértek”. Az emberek ismerik és szeretik a Photoshop-ot, a fényképeik úgy is kersztül mennek a szoftveren, miért legyen ez másképpen a mozgóképekkel, ez sokkal természetesebb, mint ahogyan elsőre hangzik.”

 

Bővebben. >>>>>>>>>>

 

A pyrograph® egy szabadalmaz-tatott technológia védjegye, amely eljárással fényképszerű képeket lehet fába égetni. Ezek a képek csak természetes fa alapanyagra készül-nek, festék felhasználása nélkül; a tónusokat kizárólag a fa felületének megégetése eredményezi. A tech-nológia további sajátossága, hogy kisebb-nagyobb mértékben kiemeli a hordozó fafelület erezetét, ezzel is hangsúlyozva különleges, egyedi és natúr mivoltát.

 

 Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a természetes anyagokból készült termékek iránt, így ezek a fából készült faliképek ideális díszítő elemei a lakásoknak, munkahelyek-nek, egyéb közforgalmú helyeknek (pl. éttermek, szállodák, panziók, hivatalok, rendelőintézetek, stb…). Alkalmazhatók keretezve faliképként, vagy belsőépítészeti elemként fixen beépítve, de akár egyedi bútorok is készíthetők belőle; a felhasználási területnek csak a képzelet és alkotói fantázia szab határt. Képeink egyedi termékek, ezért többnyire a megren-delő egyedi igényei szerint kerülnek legyártásra, akár egy papír fénykép alapján is. A keretet szintén megren-delő választhatja ki az elképzelésének leginkább megfelelő színben és for-mában. Külön igény esetén van lehetőség a képek színes pácolására is, színminta alapján. A felület védel-mére használt lakk és pác vizes bázisú, környezetbarát, egészségre káros anyagot nem tartalmaz!

 

 

 

 

 

 

 

 

A Duna mostani rendkívül alacsony vízállása lehetővé teszi, hogy a Margit szigetről száraz lábbal keljünk át a középső hídpillérhez. Takoca (kerekterek.hu) képe adta az ötletet, hogy én is megpróbálkozzak ezen a ritkán megközelíthető helyszínen egy panoráma fotózással. Szerencsémre ezen a héten volt is egy olyan nap, amikor kitisztult az idő. A 'kék óra' rövidsége és a helyszínen megforduló sok látogató miatt, csupán ezt az egy képet sikerült készítenem. A hídról részletes ismertetőt találunk a Wikipediá-n.

 

 

 

A légifotók készítője Somogyi-Tóth Dániel és Somogyi-Tóth Péter. Dániel 2000-től folyamatosan foglalkozik ezen tevékenységgel. Első fotórepülésére 2000. február 26-án indult, és a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy képei a legmagasabb művészi igényeknek eleget tegyenek. A képek közt tavaly óta egyre gyakrabban találkozhatunk öccse, Péter munkáival is, sőt a legfrissebb fotókat nagyrészt ő készíti.

Műhelyünk fejlődése töretlen, számunkra a legfontosabb célkitűzés, egyben működésünk alapelve, hogy mindig tökéletes minőséget hozzunk létre.

Minden kedves légifotó kedvelőnek kellemes böngészést kívánunk, az adatbázisban több napnyi látnivalót találnak.

Az adatbázisunkban szereplő képek megvásárolhatók nyomtatva, keretezve, vagy digitális formában. Megrendeléseiket e-mailben várjuk az stp@legifotok.hu címre.

Ha kérdésük van, akár légifelvételek készítésével, akár a légifotó-adatbázis tartalmával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésükre elérhetőségeinken a "Kapcsolat" menüpont alatt.

A legifotok.hu csapata

 

 

 

 

 

 

 

Bővebben >>>>>>>

 

 

Sportfotózás

 

"A legtöbb sporteseményen a profi fotósok foglalhatják el a legjobb helyeket, ahonnan jó rálátásuk van a történésekre. Viszont kis leleményességgel és szerencsével magunk is készíthetünk jó felvételeket. Ezt általában teleobjektívvel felszerelkezve érdemes elkezdeni, hiszen sokszor a témától távolról kell exponálnunk. Amennyiben valamely híres sportolót, technikai sportot vagy egy barátot sportolás közben ábrázoló felvételed szeretnéd megmutatni, akkor erre a kategóriára kattints!"


 Azért bátorkodtam előszónak a fotozz.hu gondolatait beírni, mert az abban leírtakat szeretném egy kicsit kiegészíteni, kibővíteni. Mi is kell a sportfotó elkészültéhez:

 1. egy sportesemény
 2. a fotós (taktika)
 3. a felszerelés (technika)

Már az 1-es pontnál felmerül több probléma. Nem járunk sporteseményekre. Legalábbis egyre kevesebben választják a szabadidő eltöltésének, a szórakozásnak ezt a módját. Tudom, idő és pénzigényes időtöltés, de ne ragadjunk meg a "profi" sporteseményeknél. Tálcán kínálják magukat évről évre olyan rendezvények, melyek teljesen ingyenesek és jól megközelíthetőek. (Városi futások, autóversenyek, kerékpáros felvonulások, repülőverseny, stb.) Fotózás szempontjából két igazán nagy csoportra oszthatjuk a sporteseményeket, ez pedig a helyszín: zárt tér (terem, sportcsarnok), vagy pedig szabadtéren tartott esemény. (Speciális eset a labdarúgó mérkőzés, mert ugyan szabad téren játszák, de gyakran sötétben. Tapasztalataim szerint ekkor a fényerősség a pályán megegyezik az átlagos terem fényerejével, bővebben majd a cikk végén erről.) A helyszín több dolgot is behatárol, elsősorban a fényeket és a fotós mozgásterét. Valóban a profi fotósok foglalják el a legjobb helyeket, legalábbis látszólag. Őket is behatárolhatja, hogy csak egy adott helyről fotózhatnak (pl. labdajátékoknál az alapvonal mögül), sok a zavaró tényező (játékvezető, esetleges tv-közvetítés kameraman-ja, a kapu). Főleg alacsonyabb osztályú meccseken a "földi halandó" is odajuthat a pálya közelébe. Át is tértünk a 2-es pontra:

 Szükséges tehát a fotós, aki az első lépést megtette azzal, hogy elment egy sporteseményre. Viszont muszáj néhány egyéb jó (és néhány mások szemében rossz) tulajdonsággal felvérteznie magát. Gondolok itt a kövezkezőkre: helyismeret, bátorság, kitartás, erőszakosság. Helyismeret alatt azt értem, hogy ismerjük meg az összes helyet, ahová odajuthatunk, ne ragadjunk meg a lelátónál, próbálkozni kell, ehhez is szükséges a bátorság. Persze igyekezzünk engedélyt kérni a rendezőktől, csak ismételni tudom magam, hogy főleg alacsonyabb osztályú meccseken erre minden lehetőségünk megvan, sőt a focit kivéve talán minden egyéb csapatsportágban a legmagasabb osztályú meccseken is odaengednek a pálya közelébe. (Persze ne bajnoki döntőn próbálkozzunk.) A kültéri sporteseményeken is fontos a helyismeret, mert itt sokkal nagyobb a mozgásterünk, főleg, ha valamilyen tömegsport-rendezvényről van szó. Bátran vágjunk neki a helyszínnek hamarabb, térképezzük fel, hogy melyik kanyarban, honnan tudunk majd jó képeket készíteni. A kitartás sok szempontból a legfontosabb tulajdonsága a sportfotósnak. Egy-egy jó pillanatért hosszú perceket, esetleg órákat kell várnia, s előfordulhat az is, hogy egyáltalán nem sikerül az adott eseményen valami kimagasló fotót készíteni. Rengeteg képet kell készíteni, sok lesz olyan, amiről lemarad a lényeg, ami életlen lesz, ami nem úgy sikerül, ahogy elképzelte. A legjobb sportfotósok is több száz (!) képet készítenek, pl. egy labdarúgó mérkőzésen. Körülbelül minden 10. kép lesz használható (megfelelően éles, világos, és a téma jó rajta) és ebből a minden 10. képből választanak ki egyet-kettőt, ami esetleg elfér egy újságban. Nem szabad elkeseredni, ha az első próbálkozások látszólag kudarcba fulladnak. Óriási szerepe van (szintén kitartás kérdése) a gyakorlásnak, a gyakorlatnak. Az agresszivitást ne értsétek félre, de főleg olyan eseményen, ahol sok fotós dolgozik, muszáj megvédeni a pozíciónkat. És ez nem csak a profikra vonatkozik! Ha egy olyan sporteseményen vagy, ahol bárki fotózhat, ahonnan gondolja (és engedik), ne hagyd, hogy valaki arrébb tessékeljen, azzal a felkiáltással, hogy "én profi vagyok, a munkámat végzem". Nem az objektív hossza dönti el, hogy ki a fontosabb fotós, vagy kiknek járnak előjogok. Többször kerültem ilyen szituációba, hogy a profi fotósok a profi körülményeket várták el akár az én káromra. Más kérdés, ha szívességből engedtek valahová oda, ott azért illik figyelemmel lenni a munkáját végzőkre. Összegezve tehát, kis leleményességgel és kellő bátorsággal sokkal nagyobb mozgásterünk lehet egy rendezvényen, mint gondolnánk. Bátran próbálkozzunk, a legrosszabb dolog ami érhet, hogy valahová nem engednek oda.

A 3. ponthoz értünk, a felszereléshez. Egy klasszikus példával a sportfotózást a Forma 1-hez tudnám hasonlítani. Örök vita tárgya, hogy kié az érdem? A gépé, vagy az emberé? Tudna-e Baumgartner világbajnok lenni egy Ferrari volánja mögött, avagy hol végezne a táblázaton Schumacher egy Minardi pilótájaként? Szerintem az igazság valahol a kettő között van. Szükség van az emberre, esetünkben a fotósra, aki ki tudja hozni a fényképezőgépéből a maximumot. Viszont hiába az élesszemű és jól képzett ember, ha a technika folyamatosan korlátok közé szorítja. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy amíg a Forma 1-ben a legjobb és a legrosszabb autó között kb. 15%-os eltérés van, addig a fényképezőgépek és felszerelései között óriási eltérések lehetnek. Ezért ki kell mondanunk, hogy sportfotózásra (itt most a fedett eseményekre gondolok) a digitális gépek legnagyobb része alkalmatlan. Lehet próbálkozni vele, de olyan, mintha lovaskocsival indulnánk a sokat emlegetett Forma 1-es futamon. Akár nyerhetünk is, ha mindenki kiesik előlünk.

 Itt visszatérnék a kezdeti csoportosításra:

 a., teremsportok A hivatalos sportversenyeken, főleg, ha az nemzetközi szintű, nagyon pontosan meg van határozva a világítás mikéntje. Azaz a pályán mindenhol egységes fénynek kell lennie, fotós nyelve lefordítva ez körülbelül az alábbi beállításokat teszi lehetővé: ISO 800, f2.8 és 1/400sec záridő. A legtöbb eseményen a mérkőzés alatt TILOS a vaku használata. Tulajdonképpen amúgy sem tudunk sokra menni egy átlagos beépített vakuval, mert ezek a fénykeltő eszközök maximum 6-8 méterre hatásosak. Egy komolyabb külső vaku ára 50000 forinttól indul, s ezek használhatósága akár a 20-25 métert is elérheti. Tehát gépünknek valamilyen szinten manuálisan is állíthatónak kell lennie, legalább az iso kérdésében. Az f2.8-as blende (vagy ehhez közeli érték) ma már gyakori a kompakt gépeken is, ezek hátránya viszont, hogy nagyon lassú a fókuszálási képességük és ezáltal akár több tized másodperc is eltelhet az exponálógomb lenyomása és a tényleges rögzítés között. További feltétele a lehetőségeink javításának az előszóban említett teleobjektív használata. Ez kompakt gépeken a minimum 3x-os zoom-ot (kisfilmes gépre vetítve 105mm-es fókusztávolság), de inkább az 5x-ös, vagy akár 8-12x-es zoom-ot jelent. Ha a pálya közelébe tudunk férkőzni, akkor is legalább 8-10 méterre történnek az események tőlünk, ezért a legjobb az 4-7x-es zoom körüli beállítás. Az egyre terjedő és szerencsére olcsóbbá váló digitális tükörreflexes gépeknél a teleobjektív a 70-300, 100-400, 70-200mm-es gyújtótávú objektíveket jelenti. A legtöbb tükörreflexes gépnél a hagyományos negatívkockánál kisebb CCD/CMOS érzékelő miatt a felhelyezett objektívek gyújtótávolsága megnő. Nikon gépeknél 1,5x, Canon-nál 1,6x-os az érték. Azaz egy 70-300-as teleobjektív pl. egy Nikon D70-en 105-450mm-nek felel meg.

 Kérdezhetitek, hogy miért kell ennyire gyors záridő, hiszen ha lassabb záridőt alkalmaznánk, akkor gyengébb fényerejű objektívek is használhatóak lennének. Erre a magyarázat kettős: egyrészt egy gyorsan mozgó sportolónak akkora a sebessége, hogy legalább 1/250-ed záridőre van szükség, hogy a bemozdulásokat elkerüljük. Mivel sokat fényképezünk szemből, így svenkelésre sincs mód. Másrészt, ha csak nem vagyunk mellékállásban szívsebészek, bizony remeg a kezünk, ami teleobjektív használatánál bizony felerősödik. Aranyszabály, hogy a gyújtótávolság (kisfilmes gépre értve) meghatározza a leghosszabb használható záridőt. Például egy digitális kompakt 8x-os zoomja 280mm-nek felel meg, azaz ilyenkor 1/280-ad (tudom, ilyen a legritkábban állítható, tehát legyen 1/250-ed, remegősebb kezűeknek 1/300-ad) lehet a leghosszabb záridő, egy 1/100-nál már erősen beremeg a kép.

b., szabadtéri (nappali) rendezvények Ezeken az eseményeken a sokkal jobb fényviszonyok miatt jóval nagyobb %-a használható a fényképezőgépeknek. Egy napfényes focimeccsen az alábbi beállításokkal lehet fotózni: ISO200, f4, 1/500-ad. A jobb fényben az autofókusz is gyorsabban működik. Buktatója a nagyon napos időnek, hogy a sportoló arca sötét lesz, ezért kb. 2/3 fényértékkel érdemes túlexponálni a teleobjektívvel készített közeli képeket. Itt is érvényes a fent említett exponálási idő szabálya, de a jó fényviszonyok miatt ez simán teljesíthető.

 Egy kicsit hosszúra sikeredett, ha tetszik, szívesen folytatom egy második résszel, az autófókusz/manuális fókusz kérdését boncolgatva, konkrét fotótechnikákat ismertve és az utólagos képfeldolgozásról is ejtenék majd pár szót. (speciális vágási szabályok, zajtalanítás, fehéregyensúly)


 Üdv

 Bölcs27

 Bölcsföldi István Péter

 www.bolcs27.hu

View My Stats