SlideShow Pro
  • Photo Title 1
  • Photo Title 2
  • Photo Title 3
  • Photo Title 4
  • Photo Title 5
SlideShow Pro Module v2.0 by JT
Klubtagok
Kiállítások
képek
im6.jpg
Névnap
Ma 2018. június 18., hétfő, Arnold és Levente napja van. Holnap Gyárfás napja lesz.
Naptár modul
<-  JĂşnius 2018  ->
HK SzCs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 

Ma van az év 169. napja Szökőév? - Nem! -
HĂŠtkĂśznap/hĂŠtvĂŠge: HĂŠtkĂśznap

Idő: 15 óra, 02 perc.
Internetidő: 584 (Swatch)
Időszámítás: Nyári
HoroszkĂłp:
Ikrek (mĂĄjus 21. - jĂşnius 21.)
Leirások

Hogyan készíthet fotóiból festményhatású képeket,
a Corel Painter Essentials ingyenes demójával

A Painter Essentials 60 napig(!) ingyenesen használható változatával, számtalan stílusban alakíthatja át digitális fotóit, melyek aztán a folyamat végén egészen valóságh? festménynek t?nnek. A program kezelése igen egyszer?, és a megvásárlása nélkül, a 60 nap alatt is b?ven van id?, hogy néhány látványos képet készítsen.

Tipp: Kit?n? ajándék ötlet! A postershop.hu-n megrendelheti az Ön által átalakított kép fest?vászonra nyomtatását, így a megtévesztésig életh? festményt készíthet egy egyszer? fotóból.
 

 

 

 

 

 

B?vebben >>>>>>

 

  www.olympus.hu/cameras/

 

 

 

Javítás és Bemutatóterem.
OLIMPUS fényképez?gépekr?l.
...........................................................................

A digitális fotózás mühelytitkai 2006
Keating, Richard - Enczi Zoltán

dó: RAINBOW-SLIDE KIADÓ
Oldalak: 192
ISBN: 9638666617
Nyelv: MAGYAR

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az új évezred első éveiben a fotózás új dimenziókat kapott. Már mindenki számára elérhető az, amit eddig csak a NASA vagy a titkosszolgálatok használhattak. Ez az eszköz nem más, mint a komoly minőségre képes digitális fényképezőgép. Aki kipróbálta a digitális csodákat, tudja, hogy ez a technika mind a kreativitás, mind a kisérletezés terén felülmúlja analóg elődjeit. Egy ilyen felszereléssel fotózó amatőr sokkal rövidebb idő alatt, kisebb nehézségek árán megtanulhat profi módon fényképezni. Lépjünk be mi is a vizualitás mélyebb vizeibe, és sajátítsák el Önök is a digitális fényképezés alapfogásait.
Kiadónk számára fontos, hogy a technikai információkat is közérthető nyelven nyelvan jutassa el olvasóihoz. Épp ezért e könyv - és a sorozat bármely tagja - nem csupán a profik, hanem a laikus amatőrök számára is érthető nyelven íródott. Reméljük kiadványunk ilyen szempontból is elnyeri tetszésüket.


 

 

 

 

 

Steiner Gábor - Fények és árnyékok

Fotóm?vészet - Tárgyfotó
2011. január 27. csütörtök, 23:57



A csendélet a festészetnek mindig kedves témája volt. Az évszázadok során képek ezrei születtek, dolgozták fel, oldották meg, az egymás mellé helyezett különböz? tárgyak együtteseinek síkban való ábrázolását. Ezt a hagyományt kés?bb a fotográfusok is folytatták. Ez még "natura morte" vagyis a csendélet, az önmagáért való szépség, megejt?en idillikus világa.

*********************************

Portré fotózás jótanácsok

 


Nem kell profi fotósnak lenni ahhoz, hogy jó portréfelvételt készítsünk. Elég, ha odafigyelünk pár apró részletre a család, barátok, vagy modellek fényképezésénél. Nem kell hozzá drága csúcs modell, elég egy kompakt fényképez?gép is. Senkinek sem árt, ha megfogadja a szakavatottak tanácsát, hogy hogyan lehet a felvétel igazán jó. Mire kell odafigyelnem?

 

 

 

Kezdjük talán a három legfontosabb alapelvvel.
Téma - Határozzuk meg, hogy mi a fotó témája?
Kiemelés - Körvonalazzuk a témát, jól elhatárolva a környezett?l.
Egyszer?sítés - Egyszer?sítsük a kompozíciót, hogy semmi ne vonja el a figyelmet a témáról.

Ahhoz, hogy igazán jó képet készítsünk vizsgáljuk meg ezt a három alapelvet részletesebben. Ne hanyagoljuk el az apró fogások fontosságát. Még exponálás el?tt választ kell találnunk az alapelvekben feltett kérdésekre.

 

 

 

 

 

 

 

1. Mi a témám?
A téma az a személy, akit le szeretnénk fotózni. Ez a válasz így túl egyszer? lenne, úgyhogy ássunk kicsit mélyebbre! A téma nem csupán egy személy, hanem egy hangulat, egy számunkra fontos érzés, amivel szeretnénk megtölteni ezt a felvételt és amit viszont szeretnénk látni az elkészült fényképen is. Fontos, hogy a modell is részt vállaljon a felvétel elkészítésében, legyen nyugodt és ellazult, próbáljon meg tökéletesnek mutatkozni, hogy a legel?nyösebb arcát örökíthessük meg.

2. Hogyan helyezzük a témát a figyelem középpontjába?
A legjobb, ha a felvételezett személy teljesen a kép központjában áll, a fej és a vállak töltsék ki teljesen a keretet. Meg kell találnunk a megfelel? távolságot a kamera és a modell között. Kísérletezzünk a különböz? beállításokkal, koncentráljunk a témára. A képen pontosan az a beállítás lesz látható, amit a keres?ben látunk. Alkossuk meg a kompozíciót. Ajánlott portré felvételezéshez a közepes tele zoom használata 85mm-135mm között, minél nagyobb fényer?vel.

3. Hogyan egyszer?sítsem le a témát?
Ha megvan a téma és a beállítás, vizsgáljuk meg a hátteret. Ezt a nagyon fontos lépést sok amatör fotós hagyja figyelmen kívül. Ne higgyük azt, hogy a jó portré elkészítése izgalmas hátteret kíván. Gyakran láthatunk a modell mögött különböz? "kallódó" tárgyrészleteket, fákat, ablakkeretet, egy belógó szekrényajtót. A válasz: Távolítsuk el a zavaró tényez?ket! Törekedjünk egyszer?, lehet?leg pasztelles háttér kialakítására. Válasszunk egy sima falfelületet, vagy akasszunk fel egy egyszín? anyagdarabot a modell mögé. Kerüljük a csíkos, kockás vagy nagymintás háttereket!

 

 elkészítéséhez! Van azonban még egy rendkívül fontos tennivaló: fel kell készíteni a modellt a fotózásra.

Fontos, hogy a felvételezett személy jól érezze magát a b?rében. A kamera közelsége gyakran gátlásokat okoz, amelyeket nem mindig könny? leküzdeni. A modell viseljen valami számára el?nyös öltözéket, a haja legyen rendezett. Akár alkalmazzon egy jó sminket az arcán. Érezze magát szépnek és izgalmasnak és err?l gyözzük is meg ?t. Adhatunk akár mi is öltözködési tanácsokat, szem el?tt tartva azt, hogy mi mutatna legjobban a képen és mi áll legjobban a modellnek. Mivel a portrén a figyelem középpontján az ARC és a KIFEJEZÉS áll, válasszunk inkább minél sötétebb öltözéket. Általában jobb a hosszú ujjú fels?rész, mint a rövid. Figyeljünk a nyakra is, egyes hölgyeknek kifejezetten el?nyös a garbó, másoknak a széles gallér. Ha megfelel? az öltözék és egyszer? a háttér, akkor sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen csak a témára kell koncentrálnunk. Még egy tipp a színre vonatkozóan: Ha a modell szeme világoskék vagy zöld, válasszunk ugyanilyen színü fels?ruházatot! Ezzel jobban kiemelhetjük a szemeket! Ha olyan hölgymodellr?l van szó, aki élénkpiros rúzst használ, ajánlott a hasonló szín? pulóver vagy blúz viselete. Minden esetben figyeljünk arra, hogy a háttérszín és a modell öltözete illeszkedjen egymáshoz. Keresse a harmóniát és ne a kontrasztot!

Most Ön és a modell készen állnak a fotózáshoz. Használjon nagy fényérzékenység? filmet - szabadtéri fényképezéshez 200, zárt helységben ISO 400-as film ajánlott. Ilyen filmérzékenységgel ugyanúgy készíthet vakuval vagy akár anélkül kiváló felvételeket. Vakuval történ? fotózáshoz állítsa a modellt pár lépéssel a háttér elé, hogy csökkentse a háttér árnyékát.

A legtöbb portré inkább függ?leges, mint vízszintes kameraállásból készül - így nagyobb hangsúlyt fektethetünk a témára és kevesebbet a környezetre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legutolsó lépés: Folyamatosan figyeljünk arra, hogy a modell nyugodt maradjon és természetesen hasson a kamerával szemben. Ha lehet, ültessük ?t székre. Amennyiben áll, kérjük meg, hogy forduljon kissé oldalra, majd fordítsuk a vállát és a fejét a kamerával szembe. Ett?l még finomabb lesz a beállítás. Sokan görcsösen állnak a kamera el?tt. Kérjük meg, hogy engedje le a vállait, vegyen mély lélegzetet, nyalja meg a száját és maradjon nyugodt és természetes. Ne bíztassuk nagy mosolyra, mert ez a legtöbb esetben kényszeredett lesz. Ezzel szemben bíztassuk, hogy egy kicsit mosolyogjon, vagy sugározzon mosolyt a szemével. Ez inkább vezet lenyügöz? eredményhez.

Ha a modell áll, gondoskodjunk arról, hogy fogjon valamit a kezében. A kezek állása gyakran elronthatja az egész beállítást. Foglalja le a kezeket, adjon a modellnek egy könyvet, virágot vagy bármilyen kisebb tárgyat.

Fordítsunk különös figyelmet arra, hogy a kép igazán jól sikerüljön. Szánjunk rá id?t és l?jünk el akár több tekercs filmet, észre fogjuk venni, hogy lesz modell, aki egyre nyugodtabb és lazább egy kis id? után, ahogy megszokja a kamera jelenlétét.

Jó portré fotózást!


 

Facebook
Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com
Címlap

Népszer?

 Videózás filmezés

A digitális filmezés alapjai
Félprofi filmkészítés
2003. március 24. Kun Simon Kristóf
Thomas Winterberg, Abbas Kiarostami, Lars von Trier, Mike Figgis, és még sokan. Mi a közös bennük? A digitális technika. Mindannyian videóra forgatnak, képfájlokban gondolkodnak. A kicsi és könny? kamerák a formanyelvi megújulás úttör?i, de ez most nem érdekes. Ami ezúttal fontos, az az, hogy a mainstreambe is lassan betör? technika olcsó, könnyen hozzáférhet? és kezelhet?. Vége a filmmonopóliumnak, vége mozgóképipar kasztjellegének; a technika egyre jobb és egyre olcsóbb, így egyre kisebb jelent?sége van a filmbürokráciának, kapcsolatoknak, a pénzért való sorbaállásnak, és egyre több múlik a saját kreativitásodon. Ma már nálunk is sokak számára elérhet? egy olyan kis házi-stúdió, amely alkalmas adásmin?ség? filmek gyártására, így akár egy nagyjátékfilm is kéznyújtásnyi lehet?ségre van bárkit?l. Ez a cikk végigvezet a folyamaton, a filmötlett?l a kész m?ig.
Kiknek szól ez az írás? A házivideósoktól a m?kedvel?kön keresztül egészen a félprofi filmesekig. Azoknak, akik szeretnének belevágni egy filmbe, és szeretnének tisztában lenni a technikai lehet?ségekkel, vagy csak sorvezet?t keresnek házi videóik készítéséhez, feldolgozásához, archiválásához. A Nagy Ötletr?l, a M?faji Szabályokról itt most nem lesz szó: a szoftver a Te ügyed. Ez a cikk a digitális filmkészítés hardver-oldalát vázolja fel. Méghozzá a potenciális kezd?knek szóló laikus megközelítésben. Els?sorban a digitális technikára hegyezem ki ezt az írást, lévén, hogy ez a jelen és a jöv?.
 
És mib?l áll a hardver? Egy kamera például, amivel fölveszed a filmet; és egy számítógép, amin megvágod az anyagot. Tömören ennyi. Ez persze a minimum, és akkor még nem is szóltunk (és itt nem is fogunk) a forgatás egyéb eszközeir?l: díszlet, kellékek, világítás, stb. Miel?tt azonban belevesznénk a részletekbe, nem árt megjegyezni, hogy csak rendszerben érdemes gondolkodni. Miel?tt belevágsz félprofi kis házi stúdiód kiépítésébe, tedd fel magadnak a kérdést: Pontosan mit akarsz? Milyen technikára, milyen min?ségben és mennyiségben akarsz forgatni, hol, hogyan akarod megvágni, és milyen min?ség? végterméket szeretnél? Ez az áttekintés sorvezet?ként szolgál az eszköztárad kiépítéséhez, a tényleges beszerzés és forgatás elkezdése el?tt mindenképpen alaposan tájékozódj: a piaci helyzet gyakorlatilag átláthatatlan, percr?l percre változik, és a szabványok hiánya (illetve részleges volta) miatt a legjobb eszközök is inkompatibilisek lehetnek egymással.

Danny Boyle: 28 nappal kés?bb
Miel?tt valaki a házi videózáson alapuló amat?r filmezés gyakran kiábrándító képeire asszociálna, ismét hangsúlyozzuk ki: Az itt leírt technikával forog a legtöbb Dogma-film is. de szintén digitális technikára forgat újabban a világhír? iráni rendez?, Abbas Kiarostami (ABC Afrika, Tíz), és egyre több rendez? világszerte, legújabban például Danny Boyle horrorát (28 nappal kés?bb) forgatták ezzel a technikával.

A filmkészítés logikáját követve el?ször a kamerákkal foglalkozunk, a következ? rész a digitális vágással/utómunkálatokkal foglalkozik, végül az archiválással fejezzük be.

Vázlatszer?en a témák:
1. A kamera. Mib?l áll a digitális kamera: optika, CCD, rögzít?. Az amat?r és félprofi kamerák típusai (VHS, SVHS, Video8, Hi8, Digital8, MiniDV, Dvcam, DigitBeta) Melyik mit tud, mire érdemes figyelni (CCD, felbontás, a rögzítés típusa, a kiírás lehet?ségei: S-video csatlakozó, DV-csatlakozó)
2. A számítógép (= vágófelszerelés). Monitor, memória, processzor, alaplap, videókártya. A számítógép és a kamera közötti kapcsolat: a FireWire csatlakozó. Vágókártyák és vágószoftverek. Kártyák: noname, Pinnacle, Matrox, Canopus. Szoftverek: Vegas, Premier, Edit.
3. Archiválás: vissza a kazettára, beta; MPEG, VCD, SVCD, DVD, vincsi, internet; celluloid.

A digitális filmkészítés alapjai

I. A kamera  

Kamera vagy kamkorder?
A széleskör? szóhasználatbeli következetlenséget tisztázandó: a kamera valójában csak az az eszköz, amelyik a valóság egy körülhatárolt (egyben bekeretezett) részéb?l érkez? fényt, azaz a képet, lencséi segítségével összegy?jti (módosítja), és továbbítja. A rekorder nevezet? eszköz mindezt felveszi, rögzíti. Ha egy kamerát és egy rekordert összeépítünk, akkor egy kamkordert kapunk (kamera + rekorder =kamkorder). A hétköznapi szóhasználatban azonban olyannyira elterjedt a kamera kifejezés – nyilvánvalóan kamkordert értve alatta –, hogy a továbbiakban mi is ennél maradunk.

Miel?tt sorra vennénk a kamerák típusait, el?bb nézzük meg, mib?l is áll egy ilyen digitális szerkenty?. Általában sem árt tisztában lenni az alapokkal, ráadásul az alkotórészek típusa és min?sége egyben a kamerák felosztásának/rangsorolásának alapja is.

Mib?l áll egy digitális kamera?

Optika, CCD, rögzít? szerkezet: ez a három f? alkotóelem, egyben legfontosabb részei a felvev?gépnek, ezek milyenségét?l és min?ségét?l függ a felvétel min?sége (de még a használat is); ezek különbségei alapján rangsoroljuk és min?sítjük a kamerákat.

Optika: Az optikáról ezúttal túl sok szót nem fogunk ejteni, mert legyünk ?szinték; az amat?r/félprofi kamerákat nem az optikájuk miatt szeretjük. Az esetek többségében a lencse nem cserélhet? (illetve csak a milliós nagyságrend? profi kameráknál), így be kell érnünk a gyárilag beépített optikával. Ezek min?sége pedig nem alkalmas professzionális munkára. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincsenek köztük különbségek, de err?l majd kés?bb. (Egyébként pont az optika a leglényegesebb különbség a profi és félprofi/amat?r kamerák között.)

CCD: A fény útja az optikán keresztül egészen a CCD-ig tart. A CCD (Charged Coupled Device) az egyik legizgalmasabb része a kamerának, m?ködési alapelv szintjén ett?l kezdve válik ketté a hagyományos filmkamera és a digitális. Míg a filmkameránál a fény kisebb akadályokat legy?rve (sz?r?k, blende, képkapu) el?bb-utóbb elérkezik magához a celluloid filmtekercshez, amelyen kémiai reakciók formájában változásokat idéz el?; addig a videokamera esetében a fénysebesség mámorában önfeledten repeszt? kicsiny fotonok a CCD-be csapódnak be, amely emléküket elektronikus jelek formájában ?rzi meg. Ez, (no meg a rögzít?) adja a digit videó lényegét, igazi sármját. A rövidítés egy félvezet? csipet takar, amely a fény(információ)t elektronikus jellé (információvá) alakítja, vagy, ha így jobban tetszik valakinek: töltéscsatolású képalkotó eszköz. Ha kamerát egy szemnek fogjuk fel, akkor egy kicsit elnagyolt hasonlattal az optika magának a szem látható, domború résznek felel meg, míg a CCD a szemgolyó mélyén elhelyezked? – receptorokkal telet?zdelt – fényérzékel? felülethez hasonlatos. Ami a szemben a fényre éhes receptor, az a CCD-ben az ún. pixel, vagy magyarul képpont. Ezekre a „minél több, annál jobb” elv érvényes: értelemszer?en a pixelek számának növekedésével egyenes arányban n? a felvett kép felbontása (azaz min?sége).
 
Rögzít?: A rögzít? szerkezet gyakorlatilag nem más, mint egy beépített kis videómagnó, amely felvenni és lejátszani egyaránt tud. A fény tehát áthaladt az optikán, a CCD-t?l kezdve pedig elektronikus jel formájában halad tovább, amit a rögzít? szerkezet szépen digitális formában felvesz egy kazettára. Ez az a vízválasztó, amely megadja a kamera típusát, egyben min?ségét is. (Természetesen a CCD felbontóképessége is meghatározó, de ez együtt jár a rögzítés min?ségével is: nagyobb felbontású kamerák jobb min?ségben rögzítenek.)

A hangról különösebben sok szót ezúttal nem vesztegetünk (bár tehetnénk). A „néma” filmkamerákkal szemben a videokamerák esetében össze van építve a hang- és képrögzít? rendszer. A mikrofon másodpercenként 48000 Hertz hangmintát vesz fel, majd a mikrofonból érkez? jelet a szalagra – a képinformációkkal párhuzamosan – természetesen szintén digitális formában írja fel a gép. A digitális kamerákon a hang Cd-min?ség?, ezzel együtt a kamerára szerelt mikrofon hatótávolsága kicsi, ha filmezni akarunk, be kell szereznünk küls? mikrofont is. 
 
Kamera-típusok

A kamerákat rövid történeti áttekintés után a bevezet?höz híven a digitális technikájú készülékekre fogjuk kihegyezni, lévén, hogy 2003-at írunk, az analóg technika a múlt, és biztosan tudom, hogy Mike Figgis sem VHS-re forgat.

Analóg kamerák
 
Panasonic VHS
Id?rendben haladva el?ször vala a VHS elnevezés? eszköz, ami ma már ?sleletnek számít és muzeológiai értékkel bír, de lebecsülni nem kell: minden relatív, anno nagy csodának számított, id?vel majd mi is nyilván furcsán nézünk a ma high-technek számító ketyerékre. A VHS (Video Home System) videó analóg módon rögzített, ami a mai digitálissal megoldásokkal szemben nem min?ség?rz?. (Ezért a számunkra fontos VHS-felvételeinket érdemes valamilyen digitális technikára menteni, különben id?vel az enyészet ül diadalt rajtuk.). A kamerák egyik legjellemz?bb, legmérvadóbb, és legplasztikusabban érzékelhet? – és még majd sokat emlegetett – tulajdonsága a felbontás. A VHS videó sorfelbontása a 240-es számmal írható le, azaz egy sor 240 képpontból áll. A VHS továbbfejlesztett változata már 400 pontot képes megkülönböztetni soronként, ehhez méltóan a fantáziadús Super VHS nevet kapta. Vonzó neve dacára hazánkban kevéssé terjedt el. 
 
Sony Hi8
A VHS – SVHS történettel párhuzamos utat járt be a konkurens Video8 – Hi8 páros is. Okos emberek arra a felismerésre jutottak, hogy egy átlagfelhasználó ritkán szeret porszívóval a vállán álldogálni a strandon. Ezen okos emberek véletlenül videókamera-fejlesztéshez is értettek, így a vállnyomorító VHS kamerákhoz képest jóval kisebb/könnyebb géppel, a Video8-cal álltak el?, amely nevében is hangsúlyozza kazettája (és az egész gép) kicsiny, 8mm széles voltát. Kis mérete ellenére a Video8 is ugyanazt a 240-es sorfelbontást és analóg rögzítést hozza, mint a bumfordi VHS. A továbblépés ebben az esetben is 400-as sorfelbontású készülékhez vezetett; a kicsi és könnyen kezelhet? Hi8 típusú készülékek ma is jó szívvel ajánlhatók minden igényes házifelhasználónak/homevideósnak, vagy bárkinek, aki jó min?ség? mozgóképet szeretne felvenni nyári szabadságán a rettenetes Balaton-parti tömegnyomorról, esetleg a nagyi születésnapjára rendezett „ereszdelahajam” zenés-táncos ünnepségr?l. 

Digitális kamerák

Végre elérkeztünk a digitális technikához, amely a hanghordozó ipar után lassan a mozgóképipart is meghódítja. Az (analóg) bakelit lemezt leváltó (digitális) CD mintájára a különféle DV (digital video) kamerák – Digital8, miniDV, DV, DVCAM, DigitBeta, DVCPRO – lépnek a jó öreg VHS helyére. Ebben a cikkben a félprofi kamráknál maradunk, így a DVCAM és DigitBeta csak röviden lesz tárgyalva.
 
Sony D8
A digitális kamerák sorában az els? a Digital8, amely érdekes folyománya a Video8 – Hi8 párosnak: kompatibilitási célból a kazetta (és a rögzít? szerkezet) méretét megtartva fejlesztette ki a Sony cég ezt a formátumot, amely képes a Hi8 szalagokat is lejátszani (de felvenni azokra már nem). Egy a jó kis D8 kamera els?re hasznos lehet mindenkinek, aki digitális technikával szeretne forgatni, de pillanatnyilag még nincsen benne a 100 leggazdagabban. Hasonló kategóriát képeznek a MiniDV alacsonyabb árkategóriájú típusai is. 800 000 pixeles CCD-vel dolgoznak számos apróbb funkcióval (profibb optika, mikrofon, speciális digitális effektek, stb.) megtoldva.
 
MiniDV
A DV, DVCAM és egyéb profi gépek áruk mellett els?sorban optikai rendszerükkel és 3 CCD-s rendszerükkel, továbbá egy sereg apróbb egyéb funkcióval t?nnek ki a mez?nyb?l. Eleve professzionális felhasználás céljából fejlesztették ki ezeket a gépeket, a Sony DVCAM és Digital Betacam, a Panasonic DVCPRO nev? high-tech cuccokért felel?s. Ezeknek a kameráknak a min?ségét bárki tanulmányozhatja a tévét bekapcsolva. Saját gyártású m?soraikat a televíziók különféle professzionális digitális ketyerékkel forgatják, így például a különféle háttérm?sorokat, magazinokat, híradókat, vagy az agyzsibbasztó délutáni beszélget?s tóksókat. Ezek min?sége persze nem mérvadó, ugyanis esetükben a látvány nemcsak a kamerák min?ségét, hanem többek között a stúdió profi bevilágítását, a kameramanok szaktudását, vagy a díszlettervez?k beteges ízlésficamát is tükrözi. A tartalom a sólédik sajnálatos agyhaláláról tanúsít. Ami a látvány terén inkább útmutató lehet, az például a híradók helyszíni tudósításai, na nem egy profi sajtótájékoztatóról, hanem mondjuk egy közúti balesetr?l, vagy egy egyszer? utcai közvélemény-kutatásról. 

Mi is olyan jó ebben a digitális technikában?

A DV-kamerák, azaz a digitális gépek sorfelbontása az 500-as érték környékén mozognak, ami els? hallásra nem t?nik nagy ugrásnak a Hi8 400-as felbontásához képest, de higgyék el, az 500 is nagyon, nagyon jó, ennél följebb már nem is igazán érdemes menni, s?t, jelenleg a technikai lehet?ségek határai valahol az 550 környékén vannak. Továbbá egy sor más el?nyük is van a digitális készülékeknek: szín-, és hangmin?ség, fénykorrekció, digitális zoom, sok effekt, LCD-kijelz?, stb., és persze f?leg, maga a digit technika. Forradalmi újdonságnak számít, hogy ezen technika révén min?ségvesztés nélkül másolhatjuk, archiválhatjuk felvételeinket, korlátlan mennyiségben; ilyesmir?l a filmtörténet nagy alakjai nem is álmodozhattak. Elvileg egyszer s mindenkorra megoldódik az archiválás problémája. Ráadásul a digitális technikában óriási fejl?dési potenciál van.  

És mi az, ami nem annyira jó?

Canon XL1S – a „láncf?rész”
Tény, hogy egyel?re még a legprofibb digit kamerák is több lényeges paraméter mentén elmaradnak a celluloidtól. A klasszikus filmszalag kétségkívül sokkal jobb felbontású, szebb, teltebb színeket ad, mint a CCD tükrözte kép, nem is szólva például a mélységélességr?l, vagy leginkább arról a nehezen megfogható pluszról, amit a celluloid ad a képnek: a film szemcsézettsége és árnyalt színvilága, stb. kialakít egy „filmszer?” látványvilágot; „íze, szaga, tapintása” is más, joggal ragaszkodnak hozzá a rendez?k. Kétségtelen, a bakelit-lemezekkel is elvesztettünk valamit a (sercegésen túl), amit a CD nem tud visszaadni.
 
Azonban a különféle handycameket eredetileg egyáltalán nem a világon jelenleg a csúcsot jelent? 35 mm-es film konkurenciájának szánták, hanem a hobbivideós fogyasztóknak, inkább az a nagy dolog, hogy lassan természetessé válik a két technika színvonalának összevetése. Másrészt ezek a hátrányok csak átmenetiek: nyilvánvaló, hogy csak id?, méghozzá rövid id? kérdése, hogy mikor éri utol, és hagyja állva a digit kamera a hagyományos megoldásokat. Talán az is megérne egy külön cikket, hogy vajon tíz laikus néz?b?l hánynak t?nt fel, hogy például a Csillagok háborúja legújabb három része digitális technikával készült (igaz, valami nagyon high-tech japán gépet használtak).

És, ha már az értékelésnél tartunk, – bár nem technológiai jellemz? – szót kell ejtenünk egy fontos tulajdonságról is, az árról. A min?ségvesztés nélküli képfeldolgozáson, másoláson tároláson túlmen?en a másik igazán nagy, talán még nagyobb horderej? el?nye a tárgyalt technikának az olcsósága. Már a bevezet?ben is említett várható következmények reálisak: az „átlagemberek” számára is elérhet?vé vált egy nagyon magas min?ség? képrögzítési mód, ami egyrészt az egyének önkifejezési, kreativitási lehet?ségeik spektrumát növeli, másrészt a filmezéssel komolyabban foglalkozni akarók számára nagyszer? kísérletezési-önképz?s lehet?séget kínál, továbbá rést üt a filmipart körülvev? nagy falba. 

Pár muszáj-szó a technikáról

Anélkül, hogy mélyebben belesüppednénk a technikai részletekbe, nem lehet nem írni a digitális kamerák tömörítésér?l. Ez sajnos kihagyhatatlan, ennek majd az utómunkák során lesz nagy jelent?sége. A digitális jel – éppen a nagy felbontás miatt – hatalmas mennyiség? információ, amivel valamilyen módon meg kell küzdeni a gépnek. A kamerában van egy tömörít? chip, amely ötödrészére tömöríti az információkat, így a másodpercenként érkez? 125 Mbit információból 25 Mbit/másodperc infó megy tovább a kazettára (tehát kockánként egy-egy Mbit, lévén, hogy a videó 25 kép/másodperc sebességgel forog), amely rögzít. Fontos jellemz?, hogy minden képkockát külön-külön tömörít a chip (intra frame). Tehát a rögzített anyag utólag is bármikor kockánként nézhet?, vágható, kezelhet?. A tömörítés a min?ségre gyakorlatilag nincs érzékelhet? hatással, viszont az 5:1 arányú tömörítéssel arányosan csökken az igényelt rögzít?felület (szalag) hossza, nem is szólva a számítógépes utómunkálatok során fellép? tárigényr?l.

Milyet vegyünk?
 
Thomas Vinterberg: Születésnap
Mint ebb?l is látszik, a digit kamera valójában egy speciális, (képrögzítésre kifejlesztett) számítógép, ugyanúgy, mint a mobiltelefon, CD-lejátszó, vagy szintetizátor. De a „digitális” szótól azért nem kell elájulni, ha valaki tényleg csak hobbi szinten akarja használni a gépet, akkor nyugodtan nézel?djön a Hi8-asok között, ezek optikája, fókusza, fényérzékelése – típustól és márkától függ?en – lehet jobb, mint mondjuk egy (amúgy remek) Digital8-asé, nem is szólva a látószögr?l. Ha valaki ragaszkodik a digitális képrögzítéshez, akkor els? lépcs? a D8, ilyet csak a Sony gyárt, más márkát tehát nem érdemes keresni. Ha mégis Mini DV-re, esik a választás, akkor a következ? márkák jelentik most az élvonalat: Sony, Panasonic, Canon, JVC, esetleg Samsung. Mindegyik gyártó más-más el?nyökkel bír, ráadásul típustól függ?en is nagy és sokféle eltérés van (merthogy minél árnyaltabban próbálnak alkalmazkodni a változatos fogyasztói igényekhez – nagy a verseny). Konkrét márkát/típust ajánlani lehetetlen, illetve ahány szakért?, annyiféle tanács. Javasolt egyszer?en bemenni egy szakboltba, és személyesen kipróbálgatni, megtapasztalni hogy melyik milyen. 

Ezúttal ennyi, a jöv? héten a filmkészítés logikáját követve arról lesz szó, hogy a felvett nyersanyag (muszter) hogy kerül át a számítógépbe, és egyáltalán milyen hardver és szoftver kell ahhoz, hogy vághassuk-szerkeszthessük mozgóképünket.

Köszönet az infókért: Bakos Gábor, Jász András, Lóth Balázs, Ver? Ákos 

 

www.indesign.hu/files/Krucsó_Gerg?_SZAKDOLGOZAT.pdf

 

14 dolog amit filmezés helyett csinálhatsz

Hasznos id?töltés

Miért ne filmezz? Miért filmezz? Mit csinálj filmezés helyett?


14 dolog amit filmezés helyett csinálhatsz 

 

- csajozz ill. foglalkozz a barátn?ddel - tanulj valami hasznosat 
- sportolj 
- beszélgess emberekkel 
- sétáltasd meg a kutyádat 
- menj nyaralni 
- bulizz 
- dolgozz, keress pénzt 
- vidd elvégre a kocsidat a szervizbe 
- foglalkozz a családoddal 
- chatelj, ismerkedj 
- menj kirándulni 
- f?zz vacsorát 
- kertészkedj 

Miért ne filmezz? Azért mert: 

- a filmedre csak te és max a baráti köröd kiváncsi 
- amat?rfilmet nehéz levetítettni moziban, nagyközönség el?tt 
- úgyse tetszik senkinek 
- úgyse lesz sikeres a filmed 
- maximum a filmszemléken látják 
- id?det haszontalan dologgal töltöd 
- tönkremész anyagilag 
- elhagynak korábbi barátaid, barátn?id ("állandóan csak filmezel, sosem jössz bulizni") 
- tök macerás 
- filmed közepén kiszáll a f?szerepl?, vagy valamely másik fontos személy 
- ha m?vészfilmet csinálsz nem érti meg senki. 
- ha kommerszfilmet csinálsz a m?vészfilmkritikusok fikázzák. 


Miért filmezz mégis? 

- izgalmas feladat 
- irányíthatsz embereket, megtanulod hogyan bánj emberekkel 
- megtanulsz szervezni 
- létrehozhatsz általad kitalált figurákat, világokat 
- ha szabadban filmezel jó leveg?n vagy (kirándulsz) 
- forgatáson emberekkel ismerkedhetsz meg, új barátaid lehetned 
- kiélheted kreativitásodat 
- valami olyan különlegeset csinálsz, amit kevesen mások 
- bamba fogyasztóból nemes alkotóvá válsz

 

Módosítás: (2011. augusztus 22. hétfő, 20:00)

 
Szavazások
Melyik cikk volt szimpatíkus Önnek?
 
fotó

 Az Indesign fotóklub tagjai szivesen vállalnak kreatív jelleg? fotózást és filmezést is. Esküv?k, tárgyfotózás, modellfotózás, portfóliókészítés, stb.

.

Megbeszéljük.

 

 

 

 

 

 

 

 

201110287650

 

 

Videóvágás Photoshop-ban?


Hírek - Technikai hírek

2012. március 13. kedd, 08:30

Egy igazi érdekesség látott napvilágot az Adobe boszorkánykonyhájából. Közzétettek egy videót, melyet teljes egészében a Photoshop következ? generációjával vágtak és szerkesztettek. Miért kell a legnépszer?bb képfeldolgozó szoftverbe mozgókép editálási lehet?ség?Az Adobi igen komolyan gondolja a videós tartalmak fontosságát és meglév? filmfeldolgozó szoftverein túl, mint pl. Premier, After Effects már a Photoshop-ot is komolyabb szerkesztési tudással ruházza majd fel. Ez azért annyira nem meglep?, hiszen még a RAW fényképek kidolgozására szánt digitális sötétkamra, azaz Lightroom legújabb 4-es verziójában is továbbfejlesztett videó editálást kapunk.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem a Premier Pro-t fejlesztik inkább, az Adobe részér?l Bryan O’Neil Hughes beszélt:”Manapság a videókat fotográfusok készítik…tényleg mindenki. Nem csak az 5D MK II változtatta meg a DSLR-ek alapvet? felhasználását, egyre több kompakt kamera és telefon rögzít jó min?ség? videót, ráadásul HD felbontásban. A kutatásaink alapján az alábbi mondatok hangoztak el; ”A Photoshopot szeretném videóhoz is használni”, ”olyan szoftverkörnyezetre, rendszerre van szükségem, amit átlátok és megértek”. Az emberek ismerik és szeretik a Photoshop-ot, a fényképeik úgy is kersztül mennek a szoftveren, miért legyen ez másképpen a mozgóképekkel, ez sokkal természetesebb, mint ahogyan els?re hangzik.”

 

B?vebben. >>>>>>>>>>

 

A pyrograph® egy szabadalmaz-tatott technológia védjegye, amely eljárással fényképszer? képeket lehet fába égetni. Ezek a képek csak természetes fa alapanyagra készül-nek, festék felhasználása nélkül; a tónusokat kizárólag a fa felületének megégetése eredményezi. A tech-nológia további sajátossága, hogy kisebb-nagyobb mértékben kiemeli a hordozó fafelület erezetét, ezzel is hangsúlyozva különleges, egyedi és natúr mivoltát.

 

 Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a természetes anyagokból készült termékek iránt, így ezek a fából készült faliképek ideális díszít? elemei a lakásoknak, munkahelyek-nek, egyéb közforgalmú helyeknek (pl. éttermek, szállodák, panziók, hivatalok, rendel?intézetek, stb…). Alkalmazhatók keretezve faliképként, vagy bels?építészeti elemként fixen beépítve, de akár egyedi bútorok is készíthet?k bel?le; a felhasználási területnek csak a képzelet és alkotói fantázia szab határt. Képeink egyedi termékek, ezért többnyire a megren-del? egyedi igényei szerint kerülnek legyártásra, akár egy papír fénykép alapján is. A keretet szintén megren-del? választhatja ki az elképzelésének leginkább megfelel? színben és for-mában. Külön igény esetén van lehet?ség a képek színes pácolására is, színminta alapján. A felület védel-mére használt lakk és pác vizes bázisú, környezetbarát, egészségre káros anyagot nem tartalmaz!

 

 

 

 

 

 

 

 

A Duna mostani rendkívül alacsony vízállása lehet?vé teszi, hogy a Margit szigetr?l száraz lábbal keljünk át a középs? hídpillérhez. Takoca (kerekterek.hu) képe adta az ötletet, hogy én is megpróbálkozzak ezen a ritkán megközelíthet? helyszínen egy panoráma fotózással. Szerencsémre ezen a héten volt is egy olyan nap, amikor kitisztult az id?. A 'kék óra' rövidsége és a helyszínen megforduló sok látogató miatt, csupán ezt az egy képet sikerült készítenem. A hídról részletes ismertet?t találunk a Wikipediá-n.

 

 

 

A légifotók készít?je Somogyi-Tóth Dániel és Somogyi-Tóth Péter. Dániel 2000-t?l folyamatosan foglalkozik ezen tevékenységgel. Els? fotórepülésére 2000. február 26-án indult, és a kezdetekt?l fogva arra törekedett, hogy képei a legmagasabb m?vészi igényeknek eleget tegyenek. A képek közt tavaly óta egyre gyakrabban találkozhatunk öccse, Péter munkáival is, s?t a legfrissebb fotókat nagyrészt ? készíti.

M?helyünk fejl?dése töretlen, számunkra a legfontosabb célkit?zés, egyben m?ködésünk alapelve, hogy mindig tökéletes min?séget hozzunk létre.

Minden kedves légifotó kedvel?nek kellemes böngészést kívánunk, az adatbázisban több napnyi látnivalót találnak.

Az adatbázisunkban szerepl? képek megvásárolhatók nyomtatva, keretezve, vagy digitális formában. Megrendeléseiket e-mailben várjuk az stp@legifotok.hu címre.

Ha kérdésük van, akár légifelvételek készítésével, akár a légifotó-adatbázis tartalmával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésükre elérhet?ségeinken a "Kapcsolat" menüpont alatt.

A legifotok.hu csapata

 

 

 

 

 

 

 

B?vebben >>>>>>>

 

 

Sportfotózás

 

"A legtöbb sporteseményen a profi fotósok foglalhatják el a legjobb helyeket, ahonnan jó rálátásuk van a történésekre. Viszont kis leleményességgel és szerencsével magunk is készíthetünk jó felvételeket. Ezt általában teleobjektívvel felszerelkezve érdemes elkezdeni, hiszen sokszor a témától távolról kell exponálnunk. Amennyiben valamely híres sportolót, technikai sportot vagy egy barátot sportolás közben ábrázoló felvételed szeretnéd megmutatni, akkor erre a kategóriára kattints!"


 Azért bátorkodtam el?szónak a fotozz.hu gondolatait beírni, mert az abban leírtakat szeretném egy kicsit kiegészíteni, kib?víteni. Mi is kell a sportfotó elkészültéhez:

 1. egy sportesemény
 2. a fotós (taktika)
 3. a felszerelés (technika)

Már az 1-es pontnál felmerül több probléma. Nem járunk sporteseményekre. Legalábbis egyre kevesebben választják a szabadid? eltöltésének, a szórakozásnak ezt a módját. Tudom, id? és pénzigényes id?töltés, de ne ragadjunk meg a "profi" sporteseményeknél. Tálcán kínálják magukat évr?l évre olyan rendezvények, melyek teljesen ingyenesek és jól megközelíthet?ek. (Városi futások, autóversenyek, kerékpáros felvonulások, repül?verseny, stb.) Fotózás szempontjából két igazán nagy csoportra oszthatjuk a sporteseményeket, ez pedig a helyszín: zárt tér (terem, sportcsarnok), vagy pedig szabadtéren tartott esemény. (Speciális eset a labdarúgó mérk?zés, mert ugyan szabad téren játszák, de gyakran sötétben. Tapasztalataim szerint ekkor a fényer?sség a pályán megegyezik az átlagos terem fényerejével, b?vebben majd a cikk végén err?l.) A helyszín több dolgot is behatárol, els?sorban a fényeket és a fotós mozgásterét. Valóban a profi fotósok foglalják el a legjobb helyeket, legalábbis látszólag. ?ket is behatárolhatja, hogy csak egy adott helyr?l fotózhatnak (pl. labdajátékoknál az alapvonal mögül), sok a zavaró tényez? (játékvezet?, esetleges tv-közvetítés kameraman-ja, a kapu). F?leg alacsonyabb osztályú meccseken a "földi halandó" is odajuthat a pálya közelébe. Át is tértünk a 2-es pontra:

 Szükséges tehát a fotós, aki az els? lépést megtette azzal, hogy elment egy sporteseményre. Viszont muszáj néhány egyéb jó (és néhány mások szemében rossz) tulajdonsággal felvérteznie magát. Gondolok itt a kövezkez?kre: helyismeret, bátorság, kitartás, er?szakosság. Helyismeret alatt azt értem, hogy ismerjük meg az összes helyet, ahová odajuthatunk, ne ragadjunk meg a lelátónál, próbálkozni kell, ehhez is szükséges a bátorság. Persze igyekezzünk engedélyt kérni a rendez?kt?l, csak ismételni tudom magam, hogy f?leg alacsonyabb osztályú meccseken erre minden lehet?ségünk megvan, s?t a focit kivéve talán minden egyéb csapatsportágban a legmagasabb osztályú meccseken is odaengednek a pálya közelébe. (Persze ne bajnoki dönt?n próbálkozzunk.) A kültéri sporteseményeken is fontos a helyismeret, mert itt sokkal nagyobb a mozgásterünk, f?leg, ha valamilyen tömegsport-rendezvényr?l van szó. Bátran vágjunk neki a helyszínnek hamarabb, térképezzük fel, hogy melyik kanyarban, honnan tudunk majd jó képeket készíteni. A kitartás sok szempontból a legfontosabb tulajdonsága a sportfotósnak. Egy-egy jó pillanatért hosszú perceket, esetleg órákat kell várnia, s el?fordulhat az is, hogy egyáltalán nem sikerül az adott eseményen valami kimagasló fotót készíteni. Rengeteg képet kell készíteni, sok lesz olyan, amir?l lemarad a lényeg, ami életlen lesz, ami nem úgy sikerül, ahogy elképzelte. A legjobb sportfotósok is több száz (!) képet készítenek, pl. egy labdarúgó mérk?zésen. Körülbelül minden 10. kép lesz használható (megfelel?en éles, világos, és a téma jó rajta) és ebb?l a minden 10. képb?l választanak ki egyet-kett?t, ami esetleg elfér egy újságban. Nem szabad elkeseredni, ha az els? próbálkozások látszólag kudarcba fulladnak. Óriási szerepe van (szintén kitartás kérdése) a gyakorlásnak, a gyakorlatnak. Az agresszivitást ne értsétek félre, de f?leg olyan eseményen, ahol sok fotós dolgozik, muszáj megvédeni a pozíciónkat. És ez nem csak a profikra vonatkozik! Ha egy olyan sporteseményen vagy, ahol bárki fotózhat, ahonnan gondolja (és engedik), ne hagyd, hogy valaki arrébb tessékeljen, azzal a felkiáltással, hogy "én profi vagyok, a munkámat végzem". Nem az objektív hossza dönti el, hogy ki a fontosabb fotós, vagy kiknek járnak el?jogok. Többször kerültem ilyen szituációba, hogy a profi fotósok a profi körülményeket várták el akár az én káromra. Más kérdés, ha szívességb?l engedtek valahová oda, ott azért illik figyelemmel lenni a munkáját végz?kre. Összegezve tehát, kis leleményességgel és kell? bátorsággal sokkal nagyobb mozgásterünk lehet egy rendezvényen, mint gondolnánk. Bátran próbálkozzunk, a legrosszabb dolog ami érhet, hogy valahová nem engednek oda.

A 3. ponthoz értünk, a felszereléshez. Egy klasszikus példával a sportfotózást a Forma 1-hez tudnám hasonlítani. Örök vita tárgya, hogy kié az érdem? A gépé, vagy az emberé? Tudna-e Baumgartner világbajnok lenni egy Ferrari volánja mögött, avagy hol végezne a táblázaton Schumacher egy Minardi pilótájaként? Szerintem az igazság valahol a kett? között van. Szükség van az emberre, esetünkben a fotósra, aki ki tudja hozni a fényképez?gépéb?l a maximumot. Viszont hiába az élesszem? és jól képzett ember, ha a technika folyamatosan korlátok közé szorítja. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy amíg a Forma 1-ben a legjobb és a legrosszabb autó között kb. 15%-os eltérés van, addig a fényképez?gépek és felszerelései között óriási eltérések lehetnek. Ezért ki kell mondanunk, hogy sportfotózásra (itt most a fedett eseményekre gondolok) a digitális gépek legnagyobb része alkalmatlan. Lehet próbálkozni vele, de olyan, mintha lovaskocsival indulnánk a sokat emlegetett Forma 1-es futamon. Akár nyerhetünk is, ha mindenki kiesik el?lünk.

 Itt visszatérnék a kezdeti csoportosításra:

 a., teremsportok A hivatalos sportversenyeken, f?leg, ha az nemzetközi szint?, nagyon pontosan meg van határozva a világítás mikéntje. Azaz a pályán mindenhol egységes fénynek kell lennie, fotós nyelve lefordítva ez körülbelül az alábbi beállításokat teszi lehet?vé: ISO 800, f2.8 és 1/400sec zárid?. A legtöbb eseményen a mérk?zés alatt TILOS a vaku használata. Tulajdonképpen amúgy sem tudunk sokra menni egy átlagos beépített vakuval, mert ezek a fénykelt? eszközök maximum 6-8 méterre hatásosak. Egy komolyabb küls? vaku ára 50000 forinttól indul, s ezek használhatósága akár a 20-25 métert is elérheti. Tehát gépünknek valamilyen szinten manuálisan is állíthatónak kell lennie, legalább az iso kérdésében. Az f2.8-as blende (vagy ehhez közeli érték) ma már gyakori a kompakt gépeken is, ezek hátránya viszont, hogy nagyon lassú a fókuszálási képességük és ezáltal akár több tized másodperc is eltelhet az exponálógomb lenyomása és a tényleges rögzítés között. További feltétele a lehet?ségeink javításának az el?szóban említett teleobjektív használata. Ez kompakt gépeken a minimum 3x-os zoom-ot (kisfilmes gépre vetítve 105mm-es fókusztávolság), de inkább az 5x-ös, vagy akár 8-12x-es zoom-ot jelent. Ha a pálya közelébe tudunk férk?zni, akkor is legalább 8-10 méterre történnek az események t?lünk, ezért a legjobb az 4-7x-es zoom körüli beállítás. Az egyre terjed? és szerencsére olcsóbbá váló digitális tükörreflexes gépeknél a teleobjektív a 70-300, 100-400, 70-200mm-es gyújtótávú objektíveket jelenti. A legtöbb tükörreflexes gépnél a hagyományos negatívkockánál kisebb CCD/CMOS érzékel? miatt a felhelyezett objektívek gyújtótávolsága megn?. Nikon gépeknél 1,5x, Canon-nál 1,6x-os az érték. Azaz egy 70-300-as teleobjektív pl. egy Nikon D70-en 105-450mm-nek felel meg.

 Kérdezhetitek, hogy miért kell ennyire gyors zárid?, hiszen ha lassabb zárid?t alkalmaznánk, akkor gyengébb fényerej? objektívek is használhatóak lennének. Erre a magyarázat kett?s: egyrészt egy gyorsan mozgó sportolónak akkora a sebessége, hogy legalább 1/250-ed zárid?re van szükség, hogy a bemozdulásokat elkerüljük. Mivel sokat fényképezünk szemb?l, így svenkelésre sincs mód. Másrészt, ha csak nem vagyunk mellékállásban szívsebészek, bizony remeg a kezünk, ami teleobjektív használatánál bizony feler?södik. Aranyszabály, hogy a gyújtótávolság (kisfilmes gépre értve) meghatározza a leghosszabb használható zárid?t. Például egy digitális kompakt 8x-os zoomja 280mm-nek felel meg, azaz ilyenkor 1/280-ad (tudom, ilyen a legritkábban állítható, tehát legyen 1/250-ed, remeg?sebb kez?eknek 1/300-ad) lehet a leghosszabb zárid?, egy 1/100-nál már er?sen beremeg a kép.

b., szabadtéri (nappali) rendezvények Ezeken az eseményeken a sokkal jobb fényviszonyok miatt jóval nagyobb %-a használható a fényképez?gépeknek. Egy napfényes focimeccsen az alábbi beállításokkal lehet fotózni: ISO200, f4, 1/500-ad. A jobb fényben az autofókusz is gyorsabban m?ködik. Buktatója a nagyon napos id?nek, hogy a sportoló arca sötét lesz, ezért kb. 2/3 fényértékkel érdemes túlexponálni a teleobjektívvel készített közeli képeket. Itt is érvényes a fent említett exponálási id? szabálya, de a jó fényviszonyok miatt ez simán teljesíthet?.

 Egy kicsit hosszúra sikeredett, ha tetszik, szívesen folytatom egy második résszel, az autófókusz/manuális fókusz kérdését boncolgatva, konkrét fotótechnikákat ismertve és az utólagos képfeldolgozásról is ejtenék majd pár szót. (speciális vágási szabályok, zajtalanítás, fehéregyensúly)


 Üdv

 Bölcs27

 Bölcsföldi István Péter

 www.bolcs27.hu

View My Stats