Messzire gy?r?znek a Kodak-cs?d hatásai

Beszállítók hada érzi meg, hogy az Eastman Kodak leállt a digitális fényképez?gépek, a zsebkamerák és a digitális képkeretek gyártásával.

A vállalat cs?dje sok okból áll össze, kezdve a dolgozók nyugdíjának fizetését?l a filmes üzletág összeomlásán át a nyomtatópatron-eladások stagnálásáig, a végjáték terén pedig a szabadalmi jogok értékesítéséig bezárólag. A hatalmas cég megroppanása számtalan beszállítóját hozta nehéz helyzetbe, melyek nem tudnak egyszer?en átállni, és az alkatrészeket a Canon, a HP vagy a Xerox számára szállítani. Ezek között vannak észak-amerikai vegyipari és egészségügyi cégek, ázsiai optikai üzemek, nem is beszélve a tengernyi kis és közepes méret? boltról, de még az olyan kereskedelmi óriások is megérzik forgalmukon kiesését, mint a Best Buy, az OfficeMax vagy a Target. Ez utóbbiak visszatérítéseken keresztül számottev? bevételre tettek szert a Kodak termékek közös reklámozásából.

A januárban cs?dvédelmet kért társaság a jöv?jét a fotónyomtatókban, a nagysebesség?, tintasugaras nyomdagépekben, a munkafolyamat-szoftverekben és a csomagolásban látja. A cég azt tervezi, hogy 2012 els? felében leáll a termeléssel és más társaságoknak adja el a licenceit. A fotózásról a cég a nyomdaiparra áll át, s a profilváltástól évi 100 millió dolláros megtakarítást vár. A Kodaknál nem mondták meg, hogy hány alkalmazottól készülnek megválni, csak annyit, hogy az elbocsátások költségeit 30 millió dollárra becsülik.

Emellett a válságba jutott fotónagyhatalom leveszi nevét a hollywoodi Oscar-gála helyszínéül szolgáló épületr?l. A cég 2000-ben 74 millió dolláros szponzorszerz?dést írt alá, cserébe azért, hogy az Oscar-palota a Kodak Színház nevet viselje. Pénzügyi tanácsadói a szponzorszerz?dés felbontását kérvényez? dokumentumban azzal érveltek, hogy a névhasználatból származó haszon egyszer?en nem éri meg azt az árat, amelyet a megállapodás szerint évente fizetnie kell a cégnek. A bíróság jóváhagyta a szerz?dés felbontását, de hogy vajon a február 26-i Oscar-gálán még fenn lesz-e a Kodak neve a 3300 fér?helyes színházon, illetve az épület tulajdonosának, a CIM Groupnak addig sikerül-e új szponzort találni, az még kérdéses. Ha a név lekerül is az épületr?l, azért a Kodak még jelen lesz a ceremónián. Mint Christopher Veronda, a cég szóviv?je hangsúlyozta, a legjobb film Oscarjára jelölt kilenc alkotásból hét Kodak filmre forgott.

A vállalatot, amely tömegek számára tette elérhet?vé a fotózást, 1880-ban George Eastman alapította. A Kodakot a Brownie és az Instamatic fényképez?gépeir?l, valamit a sárga-vörös dobozba csomagolt filmtekercseir?l ismerte meg a világ. A cég azonban az 1980-as évekt?l nem tudott lépést tartani a japán konkurenciával és nem tért át id?ben a filmr?l a digitális technológiára. Pedig az els? digitális fényképez?gépet 1975-ben éppen a Kodak egyik mérnöke, Steven Sasson építette meg, egy a Bell Labsnél hat ével korábban kifejlesztett elektronikus szenzorra alapozva. Ez kenyérpirító nagyságú készülék volt, amely fekete-fehér felvételeket tudott készíteni, 0,1 megapixeles felbontásban.

Az 1990-es években a rochesteri központtal (New York állam) m?köd? cég 4 milliárd dollárt költött annak a fényképez?gép-technológiának a kidolgozására, amelyet ma a legtöbb mobiltelefonban lehasználnak. A Kodaknak a filmhez való makacs ragaszkodása megadta az esélyt a Canonnak és a Sonynak az el?zésre. A cégnek a pozícióit félt?, korábban igen jövedelmez? analóg részlege azonban a digitális fényképezés általánossá válása miatt, alig egy évtized leforgása alatt, megsz?nt létezni.