Készíts élesebb képeket/Take sharper pictures

 
 

Eredeti cikk: Dave Johnson

PC World
Tuesday, September 19, 2006;
Translated by /Fordította :i.Kiss
 
 
A barátaim, az olvasók, és a feleségem kérdéseire alapozva azt látom, hogy  ma a fényképezést befolyásoló  bosszantó probléma nem az, hogyan kell használni a foto-szerkesztőt, a flash media kártyát, vagy a képszenzort. Nem,dehogy, hanem a legtöbbször feltett kérdés: “Hogyan készíthe-tek élesebb képeket a digitális fényképezőgépemmel” . Amikor a feleségem kérdez, gyakran adom neki a következő választ: Meg kellene kérdeznem egy muzsikust, hogyan készül a Carnegie Hall-ra /újszülötteknek: C.H.: koncertterem közép-Manhattan-ban, New York city, épült 1890.ben/:  “Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj! ” Hm, mivel ezzel a bölcsességgel egy kissé lefárasztottam, így ezen a héten megnézzük a lehetőségeket, hogyan készítsünk éles képeket.
 
 

Biztos kezek

Az egyetlen legfontosabb dolog, amit megtehetsz, hogy fejleszd a képeidet-különösen ha új vagy a fényképezésben-hogy tartsd szilárdan a kezedet.
Különösen finoman nyomd le aztán a felvétel készítő gombot. Az csak egy picinyke nyomást igényel, hogy  elindítsa a gép felvételi zárszerkezetét. Így próbálkozz: nézz bele egy tükörbe, mialatt készíted a képet, és figyeld meg, mi történik, amikor megnyomod a felvételkészítő gombot. Ha látod, hogy a gép inog, és ugrál, azt jelenti, hogy túl keményen nyomod. A gépnek nem kellene mozogni az exponálás pillanatában.Gyakorolj tükörben, amíg fel tudod venni a képet a gép minimális rázkódásával.
 
 

Támaszkodj valamire

Elmondhatom, hogy egy óriási híve vagyok a háromlábú állványnak. Ajánlom ezek használatát mindenkor, amikor csak lehetséges.
És itt van egy kis titok, amit lehet, hogy nem tudsz: a több megapixeles géped miatt  nagyobb a fontossága a háromlábú állványnak. Hogy élesebb fotókat  kapj. Az új 10 megapixeles fényképezőgépeknél a rázkódás sokkalta nagyobb probléma, mint a  4-5 megapixeles modelleknél, mivel azok sok finomabb részletet rögzítenek. Ha egy háromlábú állvány cipelése magaddal túl nagy fáradság, akkor fontolj meg egy egylábú állványt- a feleségemnek van egy kombinált  egylábú állvány/sétabotja kirándulásokra, és kedveli azt, vagy egy babzsák támasztót/ ford. megj.:ez egy formázható kis zsák ami tartja gépet, rajta menetes csavar a gép rácsavarásához/ . Ha minden egyéb hiányzik, csak merevítsd ki magadat  valamihez, ami lehet egy ajtószárfa. Használj szokásos érzékenységet, és természetesen ellenőrizd, hogy amihez támaszkodsz stabil. Ha a gépedet egy facsemetével próbálnád stabilizálni egy szeles napon, nem szándékolt mozgásokat mutathatsz be. A föld megbízhatóan stabil, hacsak nem éppen egy földrengést fogsz ki természetesen.
A múlt héten bebarangoltam egy japán kertet, és elcsettintettem néhány felvételt egy vízesésről, meglehetősen nsgy záridővel . Mivel nem volt háromlábú állvá-nyom a gépet letettem a földre és kővel rögzítettem a helyzetét. Mégis az extrém nagy zárídővel is éles kép készült.
 
 

Avatkozz be a fényképezőgéped beállításába

Ne felejtsd el, hogy a géped támogatja az élesebb kép készítést. Helyezd a gépedet előnyösebb expozíciós beállításba. Általában a gyorsabb zársebesség a jobb. Ezért használd a gépedet megvilágítási idő előválasztás módban / ha van rajta ilyen/ és állítsd be a leggyorsabb zársebesség lehetőséget. Erre korábban adtam tippeket *.
Ha a gépeden nincs megvilágítási idő előválasztás mód, akkor a választótárcsát állítsd “Action”, vagy  “Sports” állásba.
Vagy még kiválaszthatod a Program módot, és akkor használd a gép beállító tárcsáját, hogy növeld a zársebességet, mialatt  a gép ezzel szinkronban állítja be rekeszt. Természetesen egy gyors rársebesség azt jelenti, hogy kisebb lesz a mélységélesség a fotóidon. Bár a mélységélességnek nincs sok hatása az élességre, hacsak nem extrém közeli képeket készítes /makro fotók/ picinny tárgyakról. A mélységélességről már korábban írtam. ** /A ford megjegyzése: a kívonatos fodítást alul közlöm/.
Kevés fény esetén, amikor a hozzárendelt  zársebesség túl alacsony , hogy éles képet adjon, növelned kellene a gép ISO beeállítását. Mondjuk ISO 100-ról 200-ra vagy 400-ra növelve, a legjobb elérhető zársebesség felnő 1/15-ről 1/30-ra, 1/60-ra /másodperc/, például. De emlékezned kell, hogy a magasabb ISO beállítás digitális zaj hozzáadását eredményezi a fotóidhoz., emiatt állítsd vissza a legalacsonyabb ISO értéket, mihelyst a fényviszonyok jók.
Többet az ISO beállításokról korábban írtam.***/A ford megjegyzése: a kivonatos fodítást alul közlöm/.
 
 

Élesítsd a fotóidat utólagosan

Végezetűl ne felejtsdl el, hogy hozzáadhatsz élességet a számítógépen utólagosan. A legtöbb digitális fényképezőgép mindenesetre egy kissé “lágy” fotókat készít, és használhatod  a kedvenc képszerkesztő programod eszközét, mint pl. az “unsharp mask”-t, hogy növeld a kontrasztot, és fokozd az élességet. A Corel-nak a Paint  Shop Pro-jában  például, nyisd meg a fotódat, és válaszd Adjust, Sharpness, Unsharp Mask-ot a menüből. Az alapbeállítások éppen jók. /Ford. megj.: próbálkozhatsz a gépeden Start /Programs/ Mixrosoft Office Tools-al: Microsoft Photo editor/Effects/Sharpen…menüvel is, és Image/Balance… menüvel szintén./
 
 

A hét csúcsképe

Itt a szerző felhív arra, hogy küldd be a jól sikerült fotóidat e-mail-ban, amelyeket havonta egyszer értékelnek, és a hetente  legjobbakat pénzjutalom-ban is részesítík. Ha az itt lévő fenti linkre klikkelsz, egy előző cikkben olvasha-tod a képek beküldéséhez szükséges tudnivalókat /kép mérete, stb./
 
 
 
 
*Tippek  a zársebesség beállításához/ ford megj.: itt olvasható a fenti szerző korábbi cikkének lefordított kivonata /Making the most of Shutter-Priority Mode/:
          A zársebesség egy fotót élessé, vagy életlenné tehet. A zársebesség és a rekesz egy fényképezőgépnél összetartozó páros.
 

          Zársebesség előválasztás/=megvilágítási idő előválasztás/, mire jó?

Egy fényképezőgépnél a rekesz és a zársebesség ugyanazt a funkciót végzik alapvetően: szabályozzák az érzékelőt elérő fénymennyiséget a képkészítéshez. Ha nagy rekeszt használsz a zár viszonylag rövid ideig fog nyítva lenni. Ha a rekeszt szűkíted, hogy kevesebb fény jusson be, akkor, hogy helyes megvilágítású legyen a fotó, a zár nyítvatartási idejét növelned kell.
Azonban a rekesz és a zár /megvilágítási idő/ nagyon különbözőképpen befolyásolja a fotót. A rekesz megválasztása meghatározza a fotó mélységélességét. A zár pedig befolyásolja a kép élességét, vagy életlenségét, attól függően, hogy milyen hosszan van nyítva.
 

Zársebesség/megvilágítási idő/előválasztása                                                                            

A legtöbb digitális fényképezőgépnek  (kivéve az olcsóbb kézi beállítás nélküli típusokat) van zársebesség előválasztási módja. Ehhez válaszd “S” beállítást. Néhány gépen, a Canon modellekhez hasonlóan ugyanezt a “Tv” jelzi. Először ezt beállítva szabadon választhatod meg a gép zársebességét, és a gép megválasztja az ehhez tartozó megfelelő rekeszt, hogy a fotó helyes expozíciót kapjon.
 

Jó eredmény elérése a zársebesség előválasztásával

Milyen a jó zársebesség előválasztás egy adott szituációban? A fő vonatkozásodban, legalább is kezdetben, olyan zársebességet kellene használnod, amelyik elég nagy ahhoz, hogy elnyomja a géped tartásakor előálló rázkódásokat. Normál nappali fényben, amikor korrektűl szilárd a kezed, fontold meg az 1/30 másodpercet, mint a legalacsonyabb elfogadható sebességet, hacsak nem merevíted meg a gépet valahogyan. Ha kéznél van egy alkalmas fal, ajtószárfa, vagy fa a támasztáshoz, jó eredményt kaphatsz 1/15 másodperccel.
Ugyanezek a számok érvényesek, ha a zoom ki van iktatva, vagy a lencse nagy látószógű, vagy “normál” fókusztávolságú. Ha a fényképezőgépednek izmos lencséje van 3x-os zoom-mal /vagy még több/, szükségessé válhat sokkal gyorsabb sebesség, hogy az eseményt élesen vedd fel. A 35mm-es filmes fényképezőgépek korában egy ökölszabályt használtunk, amelyik azt mondta, hogy a felvételt a fókusztávolság reciprokának /inverz/ megfelelő zársebességgel kell végezni. Ha egy 200 mm-es lencséd van, a zársebességre 1/200 mp-t kapsz/ a szokásos zárérték 1/250 mp/. Ez a számítás 50mm-es lencsére 1/50 mp-t ad, és így tovább. Ez a szabály még mindig igaz, így ha a digit. fényképezőgépednek zoom lencséje eléri a 200mm-t, vagy több/ 35mm-es egyenértékűség/,  akkor fokozd  a zársebességet ennek megfelelően.
Ha követed ezeket az alapvető dolgokat, éles fotókat fogsz kapni a zársebesség előválasztásával. Először tökéletesen sajátítsd el a gyakorlatot, utána próbálkozz cselekmények megörökítésével, ahol a zársebesség előválasztási mód igazában jeleskedik.
Gyors cselekmények felvétele
Két fajtája van a gyors cselekmények felvételének. A leginkább szokásos, gyakran látva a sportfényképezésben, használja a legmagasabb rendelkezésreálló zársebességet, hogy rögzítse az eseményt. Az ellenpont, hogy  használsz egy alacsonyabb zársebességet, és hagyod az eredményt életlennek, és mondod a történetet magadnak:Semmit sem mond, ez a dolog igazában elfütyült, hasonló egy elmosódott háttérhez.
Cselekmények rögzítése: még csillogó napfényben is, elhatározhatod, hogy megnöveld a fényképezőgép ISO beállítását, a célból, hogy kapj egy nagyon nagy zársebességet, amelyik hozzásegít, hogy rögzítsd a gyorsmozgású tárgyat.
Mennyi egy gyors zársebesség? Ha autóversenyen vagy, vagy egy légíbemutatón, vagy egy gyors cselekményű sporteseményen, akkor ajánlom az 1/1000 mp-t, vagy gyorsabbat. Sok digitális fényk.gép tudja az 1/8000 mp-t is. Tény, semmilyen zársebesség sem túl gyors, ha azzal kapsz egy jó fotót, amely nélkül pedig nem.
Életlen háttérrel: Hogy a háttér életlen legyen, próbálj beállítani 1/15 , vagy 1/30 mp zársebességet, aztán kövesd az eseményt a tested elfordításával, hogy nyomon kövesd a tárgyat. Nyomd meg a zárkioldót, és mozogj tovább. Gyakorlással, az esemény éles lesz a háttér pedig egyenletesen, és teljesen életlen, mint ezen

 a képen.

 
**A mélységélességről: a mélységélességnek három pillére van.
A fényrekesz beállításnak van a leginkább nyílvánvaló befolyása a mélységélességre. A fényrekesz a nyitvalevő lencseméretet jelenti, amely meghatározza, hogy  mennyi fény éri el a fényképezőgéped képszenzorát. A rekeszt f/szám alakban adják meg,  ahol kisebb számok az  f /számok  alakban nagyobb nyílás adnak meg, és nagyobb f/számok kisebb nyílásokat jelentenek. Ami lényeges nekünk, hogy ha kisebb az aktuális rekesz nyílás ( vagy más szóval  a nagyobb számok az f/számok –ban ), az nagyobb mélységélességet fog adni.
A lencséd fókusztávolsága szintén fontos.( A fókusztávolság a lencséd azon képessé-gének a mérése, mennyire nagyítja fel a helyszínt. Példaképpen legyen a gépednek  28-105mm lencséje, amelyikben a kisebb szám annak a nagy látószögű módja, a nagyobb szám a telefotó mód. A tárgy megnagyítása a mélységélesség csökkenésével jár.Amikor normál, vagy nagy látó-szöggel veszel fel, nagy mélységélességet kapsz. Ha zoomolsz , hogy telefotóként nagyíts, a mélységélességed drasztikusan csökken fog. Hasonlóképpen, makró fotózáskor /más szóval közelfényképezéskor/ nagyon kicsi mélységélességet kapsz, mivel jelentősen megnagyítasz egy kis tárgyat.
Végül a téma távolsága egy gyakran figyelembe nem vett változó az egyenletben.A távolságod a témától meghatározza, hogy mekkora mélységélességet fogsz kapni a képen. Ha fényképezel egy témát, ami messze a távolban van, annak a mélységélessége sokkal nagyobb lesz, mint annak a témának, ami a gép közelében van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy makro felvételnél ahol a téma csak pár cm-re van a géptől  az éles fókusz környéke extrém szűk, és nagyon, nagyon precízen kell fókuszálnod. Ha nagyon messze a távolban van a téma, amit fényképezel- mint pl. a távoli horizonton- akkor rengeteg eset van a kép előtt és mögött, ahol éles fókuszt kapsz.
         
A legjobb út, hogy barátságba kerülj a mélységélességgel, kezdj gyakorolni. Helyezd a gépedet pl. rekesz (megvilágítás) előválasztás módba pl., vegyél fel egy maréknyi képet, ugyanarról a tárgyról különböző f/szám értékekkel. Menj közelebb, és mozog a messze távolba. A Hasonlítsd össze a képeket, és mostantól érzékeled, hogy a géped mit is készített neked.
 
 
 

***AZ ISO beállításokról

Használd az ISO-t, hogy készíthess fotókat kevés fény esetén is! /Use ISO to take Low-Light Photos/
A fény lehet a fotós legjobb barátja, és a leggonoszabb ellensége. Így legutóbb pl. az történt velem, hogy meglátogattam egy állatkertet abban a reményben, hogy készítek néhány képet a farkasokról, a pumákról és medvékről. Szerencsétlenül esett egész délelőtt, az ég sötét volt és borús, amikor délben megérkeztem. Amint előkészülök, hogy elkészítsem az első fotót, észrevettem, hogy a gépem éhezik a fényre, emiatt az expozíciós időt 1/10 másod-percre akarta beállítani, ami túl lassú ahhoz, hogy éles képet kapjak a mozgékony állatokról, különösen mivel kézben tartottam a gépemet.
 
Így mit csináltam? Megnöveltem az ISO-t. Most megtárgyaljuk, hogyan használd az ISO-t, hogy készíthess képeket olyan helyzetekben, amelyeknél a normál gépbeállítások nem vezetnek eredményre.
 
 

Mi az ISO ?

Amint visszaemlékezel, a 35mm-es fényképezőgép film  különböző érzékenységekkel jön. A filmérzékenység mérésére egy szám, ún. ISO szám használatos International Standards Organization /ford. megj.: szabványügyi szervezet/, régebbi nevén ASA American Standards Organization/. Az alacsonyabb ISO számú filmek mint érzéketlenek ismertek, vagy mint kisebb fényérzékenységűek. A nagyobb ISO számú filmek gyorsabbak, vagy nagyobb fényékenységűek.
Amikor filmes fényképezőgépet használsz, az meglehetősen tipikus, hogy ISO 100-as, vagy 200-as filmet használsz normál nappali fényban, és ISO 400-as filmet használsz kevés fényű fényképezésnél. A szuper-érzékeny filmek, hasonlóan az ISO 800, sőt ISO 1600-hoz állnak rendelkezésre közelítőleg sötétben történő fényképezéshez, bár ezek ritkán vannak használva, mivel ezekkel veljáró korlátok is járnak.
 
Itt van a titok, ami befolyásolja a filmérzékenységet: a film ISO számának a duplázása, megduplázza annak a fényérzékenységét. Így a az ISO 200-nak csak feleakkora fény kell, hogy hogy ugyanolyan képet készítsen, mint az ISO 100 filmnek. Az ISO 400-as film csak negyedakkora fényt igényel mint az ISO 100. Más szóval lefotózhatsz egy alacsony megvilágítású témát 1/15-öd másodperces zársebességgel ISO 100-as filmre, vagy 1/60-ad másodperccel ISO 400-as filmmel. Ez egy hihetetlenül hatékony képesség, ami megmagyarázza a különbséget egy elmosódott tömeg, és egy éles fotó között.
 
 

Az ISO jelentése a digitális fényképezésben.

Sokat jelent? Most a digitális világgal foglalkozunk. Nem vásárolunk memória kártyákat ISO számozással megjelölve. Mi dolgunk ezzel az egésszel?
Amint valószínüleg tudod, vezérelheted  a digitális fényképezőgéped fényérzékelőjének érzékenységét,  ami, ha úgy nézzük, utánozza a különböző érzékenységű filmek betöltésének gyakorlatát a 35mm-es fényképezőgépedbe. 
Alapesetként a legtöbb digitális fényképezőgép egy ISO 64 és 200 körüli értéket használ, a leginkább közös alapbeállítás pedig ISO 100. Nagyobb érzékenység beállítása a digitális fényképeződön olyan egyszerű, mint egy nagyobb ISO érték kiválasztása a géped menüjéből. A legtöbb digitális gép ajánl egy választékot az ISO értékekből, úgymint ISO 100, 200, 400. Néhány sokkal feljebb megy, egészen 3200-ig. Csak állítsd be az ISO-t, ami szükséges.
Az ISO növelésével kitűnő képet tudtam készíteni felvenni egy farkasról, és egy pumáról az állatkertben.
 
 

AZ ISO árnyoldala

Ez különösen hangzik, nem? Így ha a nagyobb ISO-jú film sokkal érzékenyebb, akkor miért bajlódunk alacsonyabb ISO-jú film használatával egyáltalán? És a digitális fotózásban miért nem használunk mindig egy nagy ISO számot. Szerencsétlenül, a fényérzékenység hozza a maga poggyászát. A nagyérzékenységű film közismerten szemcsés. Amint növeled a fényérzékenységet, a fényérzékeny szemcsék a film emulziójának az ezüst-halogenid rétegében egyre nagyobbak és egyre jobban észrevehetők. A végső nyomtatásnál azok nyílvánvalóvá válnak, mint szemcsés-szabálytalan elemek, amelyek tönkreteszik a foto simaságát,  nagyfelbontású látványát. Ez az, amiért az 1600-as érzékenységű film olyan ritka; a szemcsék a filmen óriási méretűek, emiatt aztán a kép általános benyomása hasonló valami bank biztonsági kamerája által felvett képhez.
A digitális fényképezésben elérjük majdnem pontosan ugyanazt a hatást magasabb ISO értékkel. Növelve a fényképezőgép fényérzékelőjének az érzékenységét, bevisz zajokat a fotóba-a szín véletlen pixeleit. Ezt messziről nem veszed észre, de ha rá-zoom-olsz egy digitális fotóra egy kijelzőn,vagy közelről nézel egy nyomtatást, nehéz nem észrevenni. Minden digitális képnek van valamennyi zaja, és rosszabbodik a helyzet, ha az ISO növekszik. Szánj egy pillantást erre a képre. Nem vehetsz észre rajta zajt egy egyszerű megtekintéssel, de ellenőrizd ezt a részletet miután rá-zoom-oltam; a zaj eléggé látható, szinezett pettyecskék formájában, és amelyek leginkább a helyszín hátfalán láthatók.
 
 

ISO tanácsok

Így mit kellene csinálnod az ISO-val? Azt javaslom, hogy mindenkor a lehetséges legalacsonyabb ISO-val vedd föl a képet.
 
Közönséges feltételeknél állítsd be a fényképezőgépet a legalacsonyabb ISO-val, mivel ez fogja adni a legkisebb digitális zajt. Bár amikor észreveszed, hogy a géped ajánl egy valójában alacsony zársebességet (kisebbet 1/30-ad másodpercnél kézbentartott fényképezés esetén), vidd feljebb az ISO-t. Csak emlékezz, hogy vidd le a legalacsonyabb értékre, amikor elkészültél, így véletlenül nem veszel fel egy hónapnyi értékes képet ISO 800-al.
 
A másik dolog, amit észben kell tartani: A legtöbb digitális fényképezőgép nem teszi lehetővé, hogy változtasd az ISO-t, vagy néhány más beállítást egyébként, amikor automatikus expozíció/Automatic Exposure/ módban van. Hogy mégis állítsd, be kell lépned a Program, Shutter priority(megvilágítási idő előválasztás), Aperture Priority(rekesz előválasztás), vagy egy Scene módba.

Módosítás: (2014. szeptember 07. vasárnap, 22:38)