Videózás filmezés

A digitális filmezés alapjai
Félprofi filmkészítés
2003. március 24. Kun Simon Kristóf
Thomas Winterberg, Abbas Kiarostami, Lars von Trier, Mike Figgis, és még sokan. Mi a közös bennük? A digitális technika. Mindannyian videóra forgatnak, képfájlokban gondolkodnak. A kicsi és könny? kamerák a formanyelvi megújulás úttör?i, de ez most nem érdekes. Ami ezúttal fontos, az az, hogy a mainstreambe is lassan betör? technika olcsó, könnyen hozzáférhet? és kezelhet?. Vége a filmmonopóliumnak, vége mozgóképipar kasztjellegének; a technika egyre jobb és egyre olcsóbb, így egyre kisebb jelent?sége van a filmbürokráciának, kapcsolatoknak, a pénzért való sorbaállásnak, és egyre több múlik a saját kreativitásodon. Ma már nálunk is sokak számára elérhet? egy olyan kis házi-stúdió, amely alkalmas adásmin?ség? filmek gyártására, így akár egy nagyjátékfilm is kéznyújtásnyi lehet?ségre van bárkit?l. Ez a cikk végigvezet a folyamaton, a filmötlett?l a kész m?ig.
Kiknek szól ez az írás? A házivideósoktól a m?kedvel?kön keresztül egészen a félprofi filmesekig. Azoknak, akik szeretnének belevágni egy filmbe, és szeretnének tisztában lenni a technikai lehet?ségekkel, vagy csak sorvezet?t keresnek házi videóik készítéséhez, feldolgozásához, archiválásához. A Nagy Ötletr?l, a M?faji Szabályokról itt most nem lesz szó: a szoftver a Te ügyed. Ez a cikk a digitális filmkészítés hardver-oldalát vázolja fel. Méghozzá a potenciális kezd?knek szóló laikus megközelítésben. Els?sorban a digitális technikára hegyezem ki ezt az írást, lévén, hogy ez a jelen és a jöv?.
 
És mib?l áll a hardver? Egy kamera például, amivel fölveszed a filmet; és egy számítógép, amin megvágod az anyagot. Tömören ennyi. Ez persze a minimum, és akkor még nem is szóltunk (és itt nem is fogunk) a forgatás egyéb eszközeir?l: díszlet, kellékek, világítás, stb. Miel?tt azonban belevesznénk a részletekbe, nem árt megjegyezni, hogy csak rendszerben érdemes gondolkodni. Miel?tt belevágsz félprofi kis házi stúdiód kiépítésébe, tedd fel magadnak a kérdést: Pontosan mit akarsz? Milyen technikára, milyen min?ségben és mennyiségben akarsz forgatni, hol, hogyan akarod megvágni, és milyen min?ség? végterméket szeretnél? Ez az áttekintés sorvezet?ként szolgál az eszköztárad kiépítéséhez, a tényleges beszerzés és forgatás elkezdése el?tt mindenképpen alaposan tájékozódj: a piaci helyzet gyakorlatilag átláthatatlan, percr?l percre változik, és a szabványok hiánya (illetve részleges volta) miatt a legjobb eszközök is inkompatibilisek lehetnek egymással.

Danny Boyle: 28 nappal kés?bb
Miel?tt valaki a házi videózáson alapuló amat?r filmezés gyakran kiábrándító képeire asszociálna, ismét hangsúlyozzuk ki: Az itt leírt technikával forog a legtöbb Dogma-film is. de szintén digitális technikára forgat újabban a világhír? iráni rendez?, Abbas Kiarostami (ABC Afrika, Tíz), és egyre több rendez? világszerte, legújabban például Danny Boyle horrorát (28 nappal kés?bb) forgatták ezzel a technikával.

A filmkészítés logikáját követve el?ször a kamerákkal foglalkozunk, a következ? rész a digitális vágással/utómunkálatokkal foglalkozik, végül az archiválással fejezzük be.

Vázlatszer?en a témák:
1. A kamera. Mib?l áll a digitális kamera: optika, CCD, rögzít?. Az amat?r és félprofi kamerák típusai (VHS, SVHS, Video8, Hi8, Digital8, MiniDV, Dvcam, DigitBeta) Melyik mit tud, mire érdemes figyelni (CCD, felbontás, a rögzítés típusa, a kiírás lehet?ségei: S-video csatlakozó, DV-csatlakozó)
2. A számítógép (= vágófelszerelés). Monitor, memória, processzor, alaplap, videókártya. A számítógép és a kamera közötti kapcsolat: a FireWire csatlakozó. Vágókártyák és vágószoftverek. Kártyák: noname, Pinnacle, Matrox, Canopus. Szoftverek: Vegas, Premier, Edit.
3. Archiválás: vissza a kazettára, beta; MPEG, VCD, SVCD, DVD, vincsi, internet; celluloid.

A digitális filmkészítés alapjai

I. A kamera  

Kamera vagy kamkorder?
A széleskör? szóhasználatbeli következetlenséget tisztázandó: a kamera valójában csak az az eszköz, amelyik a valóság egy körülhatárolt (egyben bekeretezett) részéb?l érkez? fényt, azaz a képet, lencséi segítségével összegy?jti (módosítja), és továbbítja. A rekorder nevezet? eszköz mindezt felveszi, rögzíti. Ha egy kamerát és egy rekordert összeépítünk, akkor egy kamkordert kapunk (kamera + rekorder =kamkorder). A hétköznapi szóhasználatban azonban olyannyira elterjedt a kamera kifejezés – nyilvánvalóan kamkordert értve alatta –, hogy a továbbiakban mi is ennél maradunk.

Miel?tt sorra vennénk a kamerák típusait, el?bb nézzük meg, mib?l is áll egy ilyen digitális szerkenty?. Általában sem árt tisztában lenni az alapokkal, ráadásul az alkotórészek típusa és min?sége egyben a kamerák felosztásának/rangsorolásának alapja is.

Mib?l áll egy digitális kamera?

Optika, CCD, rögzít? szerkezet: ez a három f? alkotóelem, egyben legfontosabb részei a felvev?gépnek, ezek milyenségét?l és min?ségét?l függ a felvétel min?sége (de még a használat is); ezek különbségei alapján rangsoroljuk és min?sítjük a kamerákat.

Optika: Az optikáról ezúttal túl sok szót nem fogunk ejteni, mert legyünk ?szinték; az amat?r/félprofi kamerákat nem az optikájuk miatt szeretjük. Az esetek többségében a lencse nem cserélhet? (illetve csak a milliós nagyságrend? profi kameráknál), így be kell érnünk a gyárilag beépített optikával. Ezek min?sége pedig nem alkalmas professzionális munkára. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincsenek köztük különbségek, de err?l majd kés?bb. (Egyébként pont az optika a leglényegesebb különbség a profi és félprofi/amat?r kamerák között.)

CCD: A fény útja az optikán keresztül egészen a CCD-ig tart. A CCD (Charged Coupled Device) az egyik legizgalmasabb része a kamerának, m?ködési alapelv szintjén ett?l kezdve válik ketté a hagyományos filmkamera és a digitális. Míg a filmkameránál a fény kisebb akadályokat legy?rve (sz?r?k, blende, képkapu) el?bb-utóbb elérkezik magához a celluloid filmtekercshez, amelyen kémiai reakciók formájában változásokat idéz el?; addig a videokamera esetében a fénysebesség mámorában önfeledten repeszt? kicsiny fotonok a CCD-be csapódnak be, amely emléküket elektronikus jelek formájában ?rzi meg. Ez, (no meg a rögzít?) adja a digit videó lényegét, igazi sármját. A rövidítés egy félvezet? csipet takar, amely a fény(információ)t elektronikus jellé (információvá) alakítja, vagy, ha így jobban tetszik valakinek: töltéscsatolású képalkotó eszköz. Ha kamerát egy szemnek fogjuk fel, akkor egy kicsit elnagyolt hasonlattal az optika magának a szem látható, domború résznek felel meg, míg a CCD a szemgolyó mélyén elhelyezked? – receptorokkal telet?zdelt – fényérzékel? felülethez hasonlatos. Ami a szemben a fényre éhes receptor, az a CCD-ben az ún. pixel, vagy magyarul képpont. Ezekre a „minél több, annál jobb” elv érvényes: értelemszer?en a pixelek számának növekedésével egyenes arányban n? a felvett kép felbontása (azaz min?sége).
 
Rögzít?: A rögzít? szerkezet gyakorlatilag nem más, mint egy beépített kis videómagnó, amely felvenni és lejátszani egyaránt tud. A fény tehát áthaladt az optikán, a CCD-t?l kezdve pedig elektronikus jel formájában halad tovább, amit a rögzít? szerkezet szépen digitális formában felvesz egy kazettára. Ez az a vízválasztó, amely megadja a kamera típusát, egyben min?ségét is. (Természetesen a CCD felbontóképessége is meghatározó, de ez együtt jár a rögzítés min?ségével is: nagyobb felbontású kamerák jobb min?ségben rögzítenek.)

A hangról különösebben sok szót ezúttal nem vesztegetünk (bár tehetnénk). A „néma” filmkamerákkal szemben a videokamerák esetében össze van építve a hang- és képrögzít? rendszer. A mikrofon másodpercenként 48000 Hertz hangmintát vesz fel, majd a mikrofonból érkez? jelet a szalagra – a képinformációkkal párhuzamosan – természetesen szintén digitális formában írja fel a gép. A digitális kamerákon a hang Cd-min?ség?, ezzel együtt a kamerára szerelt mikrofon hatótávolsága kicsi, ha filmezni akarunk, be kell szereznünk küls? mikrofont is. 
 
Kamera-típusok

A kamerákat rövid történeti áttekintés után a bevezet?höz híven a digitális technikájú készülékekre fogjuk kihegyezni, lévén, hogy 2003-at írunk, az analóg technika a múlt, és biztosan tudom, hogy Mike Figgis sem VHS-re forgat.

Analóg kamerák
 
Panasonic VHS
Id?rendben haladva el?ször vala a VHS elnevezés? eszköz, ami ma már ?sleletnek számít és muzeológiai értékkel bír, de lebecsülni nem kell: minden relatív, anno nagy csodának számított, id?vel majd mi is nyilván furcsán nézünk a ma high-technek számító ketyerékre. A VHS (Video Home System) videó analóg módon rögzített, ami a mai digitálissal megoldásokkal szemben nem min?ség?rz?. (Ezért a számunkra fontos VHS-felvételeinket érdemes valamilyen digitális technikára menteni, különben id?vel az enyészet ül diadalt rajtuk.). A kamerák egyik legjellemz?bb, legmérvadóbb, és legplasztikusabban érzékelhet? – és még majd sokat emlegetett – tulajdonsága a felbontás. A VHS videó sorfelbontása a 240-es számmal írható le, azaz egy sor 240 képpontból áll. A VHS továbbfejlesztett változata már 400 pontot képes megkülönböztetni soronként, ehhez méltóan a fantáziadús Super VHS nevet kapta. Vonzó neve dacára hazánkban kevéssé terjedt el. 
 
Sony Hi8
A VHS – SVHS történettel párhuzamos utat járt be a konkurens Video8 – Hi8 páros is. Okos emberek arra a felismerésre jutottak, hogy egy átlagfelhasználó ritkán szeret porszívóval a vállán álldogálni a strandon. Ezen okos emberek véletlenül videókamera-fejlesztéshez is értettek, így a vállnyomorító VHS kamerákhoz képest jóval kisebb/könnyebb géppel, a Video8-cal álltak el?, amely nevében is hangsúlyozza kazettája (és az egész gép) kicsiny, 8mm széles voltát. Kis mérete ellenére a Video8 is ugyanazt a 240-es sorfelbontást és analóg rögzítést hozza, mint a bumfordi VHS. A továbblépés ebben az esetben is 400-as sorfelbontású készülékhez vezetett; a kicsi és könnyen kezelhet? Hi8 típusú készülékek ma is jó szívvel ajánlhatók minden igényes házifelhasználónak/homevideósnak, vagy bárkinek, aki jó min?ség? mozgóképet szeretne felvenni nyári szabadságán a rettenetes Balaton-parti tömegnyomorról, esetleg a nagyi születésnapjára rendezett „ereszdelahajam” zenés-táncos ünnepségr?l. 

Digitális kamerák

Végre elérkeztünk a digitális technikához, amely a hanghordozó ipar után lassan a mozgóképipart is meghódítja. Az (analóg) bakelit lemezt leváltó (digitális) CD mintájára a különféle DV (digital video) kamerák – Digital8, miniDV, DV, DVCAM, DigitBeta, DVCPRO – lépnek a jó öreg VHS helyére. Ebben a cikkben a félprofi kamráknál maradunk, így a DVCAM és DigitBeta csak röviden lesz tárgyalva.
 
Sony D8
A digitális kamerák sorában az els? a Digital8, amely érdekes folyománya a Video8 – Hi8 párosnak: kompatibilitási célból a kazetta (és a rögzít? szerkezet) méretét megtartva fejlesztette ki a Sony cég ezt a formátumot, amely képes a Hi8 szalagokat is lejátszani (de felvenni azokra már nem). Egy a jó kis D8 kamera els?re hasznos lehet mindenkinek, aki digitális technikával szeretne forgatni, de pillanatnyilag még nincsen benne a 100 leggazdagabban. Hasonló kategóriát képeznek a MiniDV alacsonyabb árkategóriájú típusai is. 800 000 pixeles CCD-vel dolgoznak számos apróbb funkcióval (profibb optika, mikrofon, speciális digitális effektek, stb.) megtoldva.
 
MiniDV
A DV, DVCAM és egyéb profi gépek áruk mellett els?sorban optikai rendszerükkel és 3 CCD-s rendszerükkel, továbbá egy sereg apróbb egyéb funkcióval t?nnek ki a mez?nyb?l. Eleve professzionális felhasználás céljából fejlesztették ki ezeket a gépeket, a Sony DVCAM és Digital Betacam, a Panasonic DVCPRO nev? high-tech cuccokért felel?s. Ezeknek a kameráknak a min?ségét bárki tanulmányozhatja a tévét bekapcsolva. Saját gyártású m?soraikat a televíziók különféle professzionális digitális ketyerékkel forgatják, így például a különféle háttérm?sorokat, magazinokat, híradókat, vagy az agyzsibbasztó délutáni beszélget?s tóksókat. Ezek min?sége persze nem mérvadó, ugyanis esetükben a látvány nemcsak a kamerák min?ségét, hanem többek között a stúdió profi bevilágítását, a kameramanok szaktudását, vagy a díszlettervez?k beteges ízlésficamát is tükrözi. A tartalom a sólédik sajnálatos agyhaláláról tanúsít. Ami a látvány terén inkább útmutató lehet, az például a híradók helyszíni tudósításai, na nem egy profi sajtótájékoztatóról, hanem mondjuk egy közúti balesetr?l, vagy egy egyszer? utcai közvélemény-kutatásról. 

Mi is olyan jó ebben a digitális technikában?

A DV-kamerák, azaz a digitális gépek sorfelbontása az 500-as érték környékén mozognak, ami els? hallásra nem t?nik nagy ugrásnak a Hi8 400-as felbontásához képest, de higgyék el, az 500 is nagyon, nagyon jó, ennél följebb már nem is igazán érdemes menni, s?t, jelenleg a technikai lehet?ségek határai valahol az 550 környékén vannak. Továbbá egy sor más el?nyük is van a digitális készülékeknek: szín-, és hangmin?ség, fénykorrekció, digitális zoom, sok effekt, LCD-kijelz?, stb., és persze f?leg, maga a digit technika. Forradalmi újdonságnak számít, hogy ezen technika révén min?ségvesztés nélkül másolhatjuk, archiválhatjuk felvételeinket, korlátlan mennyiségben; ilyesmir?l a filmtörténet nagy alakjai nem is álmodozhattak. Elvileg egyszer s mindenkorra megoldódik az archiválás problémája. Ráadásul a digitális technikában óriási fejl?dési potenciál van.  

És mi az, ami nem annyira jó?

Canon XL1S – a „láncf?rész”
Tény, hogy egyel?re még a legprofibb digit kamerák is több lényeges paraméter mentén elmaradnak a celluloidtól. A klasszikus filmszalag kétségkívül sokkal jobb felbontású, szebb, teltebb színeket ad, mint a CCD tükrözte kép, nem is szólva például a mélységélességr?l, vagy leginkább arról a nehezen megfogható pluszról, amit a celluloid ad a képnek: a film szemcsézettsége és árnyalt színvilága, stb. kialakít egy „filmszer?” látványvilágot; „íze, szaga, tapintása” is más, joggal ragaszkodnak hozzá a rendez?k. Kétségtelen, a bakelit-lemezekkel is elvesztettünk valamit a (sercegésen túl), amit a CD nem tud visszaadni.
 
Azonban a különféle handycameket eredetileg egyáltalán nem a világon jelenleg a csúcsot jelent? 35 mm-es film konkurenciájának szánták, hanem a hobbivideós fogyasztóknak, inkább az a nagy dolog, hogy lassan természetessé válik a két technika színvonalának összevetése. Másrészt ezek a hátrányok csak átmenetiek: nyilvánvaló, hogy csak id?, méghozzá rövid id? kérdése, hogy mikor éri utol, és hagyja állva a digit kamera a hagyományos megoldásokat. Talán az is megérne egy külön cikket, hogy vajon tíz laikus néz?b?l hánynak t?nt fel, hogy például a Csillagok háborúja legújabb három része digitális technikával készült (igaz, valami nagyon high-tech japán gépet használtak).

És, ha már az értékelésnél tartunk, – bár nem technológiai jellemz? – szót kell ejtenünk egy fontos tulajdonságról is, az árról. A min?ségvesztés nélküli képfeldolgozáson, másoláson tároláson túlmen?en a másik igazán nagy, talán még nagyobb horderej? el?nye a tárgyalt technikának az olcsósága. Már a bevezet?ben is említett várható következmények reálisak: az „átlagemberek” számára is elérhet?vé vált egy nagyon magas min?ség? képrögzítési mód, ami egyrészt az egyének önkifejezési, kreativitási lehet?ségeik spektrumát növeli, másrészt a filmezéssel komolyabban foglalkozni akarók számára nagyszer? kísérletezési-önképz?s lehet?séget kínál, továbbá rést üt a filmipart körülvev? nagy falba. 

Pár muszáj-szó a technikáról

Anélkül, hogy mélyebben belesüppednénk a technikai részletekbe, nem lehet nem írni a digitális kamerák tömörítésér?l. Ez sajnos kihagyhatatlan, ennek majd az utómunkák során lesz nagy jelent?sége. A digitális jel – éppen a nagy felbontás miatt – hatalmas mennyiség? információ, amivel valamilyen módon meg kell küzdeni a gépnek. A kamerában van egy tömörít? chip, amely ötödrészére tömöríti az információkat, így a másodpercenként érkez? 125 Mbit információból 25 Mbit/másodperc infó megy tovább a kazettára (tehát kockánként egy-egy Mbit, lévén, hogy a videó 25 kép/másodperc sebességgel forog), amely rögzít. Fontos jellemz?, hogy minden képkockát külön-külön tömörít a chip (intra frame). Tehát a rögzített anyag utólag is bármikor kockánként nézhet?, vágható, kezelhet?. A tömörítés a min?ségre gyakorlatilag nincs érzékelhet? hatással, viszont az 5:1 arányú tömörítéssel arányosan csökken az igényelt rögzít?felület (szalag) hossza, nem is szólva a számítógépes utómunkálatok során fellép? tárigényr?l.

Milyet vegyünk?
 
Thomas Vinterberg: Születésnap
Mint ebb?l is látszik, a digit kamera valójában egy speciális, (képrögzítésre kifejlesztett) számítógép, ugyanúgy, mint a mobiltelefon, CD-lejátszó, vagy szintetizátor. De a „digitális” szótól azért nem kell elájulni, ha valaki tényleg csak hobbi szinten akarja használni a gépet, akkor nyugodtan nézel?djön a Hi8-asok között, ezek optikája, fókusza, fényérzékelése – típustól és márkától függ?en – lehet jobb, mint mondjuk egy (amúgy remek) Digital8-asé, nem is szólva a látószögr?l. Ha valaki ragaszkodik a digitális képrögzítéshez, akkor els? lépcs? a D8, ilyet csak a Sony gyárt, más márkát tehát nem érdemes keresni. Ha mégis Mini DV-re, esik a választás, akkor a következ? márkák jelentik most az élvonalat: Sony, Panasonic, Canon, JVC, esetleg Samsung. Mindegyik gyártó más-más el?nyökkel bír, ráadásul típustól függ?en is nagy és sokféle eltérés van (merthogy minél árnyaltabban próbálnak alkalmazkodni a változatos fogyasztói igényekhez – nagy a verseny). Konkrét márkát/típust ajánlani lehetetlen, illetve ahány szakért?, annyiféle tanács. Javasolt egyszer?en bemenni egy szakboltba, és személyesen kipróbálgatni, megtapasztalni hogy melyik milyen. 

Ezúttal ennyi, a jöv? héten a filmkészítés logikáját követve arról lesz szó, hogy a felvett nyersanyag (muszter) hogy kerül át a számítógépbe, és egyáltalán milyen hardver és szoftver kell ahhoz, hogy vághassuk-szerkeszthessük mozgóképünket.

Köszönet az infókért: Bakos Gábor, Jász András, Lóth Balázs, Ver? Ákos 

 

www.indesign.hu/files/Krucsó_Gerg?_SZAKDOLGOZAT.pdf

 

14 dolog amit filmezés helyett csinálhatsz

Hasznos id?töltés

Miért ne filmezz? Miért filmezz? Mit csinálj filmezés helyett?


14 dolog amit filmezés helyett csinálhatsz 

 

- csajozz ill. foglalkozz a barátn?ddel - tanulj valami hasznosat 
- sportolj 
- beszélgess emberekkel 
- sétáltasd meg a kutyádat 
- menj nyaralni 
- bulizz 
- dolgozz, keress pénzt 
- vidd elvégre a kocsidat a szervizbe 
- foglalkozz a családoddal 
- chatelj, ismerkedj 
- menj kirándulni 
- f?zz vacsorát 
- kertészkedj 

Miért ne filmezz? Azért mert: 

- a filmedre csak te és max a baráti köröd kiváncsi 
- amat?rfilmet nehéz levetítettni moziban, nagyközönség el?tt 
- úgyse tetszik senkinek 
- úgyse lesz sikeres a filmed 
- maximum a filmszemléken látják 
- id?det haszontalan dologgal töltöd 
- tönkremész anyagilag 
- elhagynak korábbi barátaid, barátn?id ("állandóan csak filmezel, sosem jössz bulizni") 
- tök macerás 
- filmed közepén kiszáll a f?szerepl?, vagy valamely másik fontos személy 
- ha m?vészfilmet csinálsz nem érti meg senki. 
- ha kommerszfilmet csinálsz a m?vészfilmkritikusok fikázzák. 


Miért filmezz mégis? 

- izgalmas feladat 
- irányíthatsz embereket, megtanulod hogyan bánj emberekkel 
- megtanulsz szervezni 
- létrehozhatsz általad kitalált figurákat, világokat 
- ha szabadban filmezel jó leveg?n vagy (kirándulsz) 
- forgatáson emberekkel ismerkedhetsz meg, új barátaid lehetned 
- kiélheted kreativitásodat 
- valami olyan különlegeset csinálsz, amit kevesen mások 
- bamba fogyasztóból nemes alkotóvá válsz

 

Módosítás: (2011. augusztus 22. hétfő, 20:00)